100461. lajstromszámú szabadalom • Elektromos feszültségjelző
Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100461. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektromos feszültségjelző. N. Y. Philips* Gloeilampenfatorieken Eindhoven. A bejelentés napja 1929. évi február hó 21-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi április hó 14-ike. A találmány elektromos feszültségjelzőre vonatkozik. Annak megállapítására, vájjon valamely tárgynak van-e elektromos feszültsége, a 5 technikában, pl. elektrotechnikusok, gyakran használnak izzólámpákat. Ezek hátránya, hogy törékenyek és szállításuk nehézséggel jár. Előállítottak már oly elektromos feszült-10 ségjelzőket is, melyek ködfényű kisüléssel dolgozó kisütőcsövet tartalmaznak, mely a kondenzátorok dielektrikumában fellépő elektromos áram, az ú. n. csúszóáram behatására a kisütőcsővel sorban 15 elrendezett kondenzátor útján felvillanhat. Ezen feszültségjelzők többnyire aránylag nagy méretűek és rendszerint csakis elektromos feszültségeknek a földhöz képest való meghatározására alkal-20 mazhatók oly módon, hogy a kisütőcső elektródáinak egyikét vezető huzal segélyével földeljük. A találmány szerinti elektromos feszültségjelző kis méretű, úgyhogy zsebünkben 25 könnyen magunkkal vihetjük, ezenkívül pedig az új feszültségjelzővel feszültséget nemcsak a földhöz képest, hanem különösen dugaszos kontaktus sarkai közötti feszültséget is jelezhetünk. 30 A találmány szerinti elektromos feszültségjelző hideg elektródákkal működő gáztöltésű kisütőcsövet tartalmaz, mely szigetelő anyagból, pl. a bakelit név alatt ismert műgyantából való, egy vagy több 35 nyílással ellátott burokban van és a feszültségjelző két kontaktusának egyikével célszerűen hajlékony, szigetelő huzal útján van összekötve, míg a feszültségjelző másik kontaktusa a szigetelő burokra mere-40 ven van szerelve. A kisütőcsővel sorban egy vagy több ellenállás lehet, melyet célszerűen a kisütőcső talpának belsejében vannak. A kisütőcső elektródáinak gyűrű- és lemezalakjuk lehet. 45 A találmányt részletesebben a rajzon feltüntetett foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra a feszültségjelzőben levő, burokkal ellátott kisütőcsövön át vett met- 50 szet. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet. A 3. ábra felső része az 1. ábra III—III vonala mentén vett metszet, ezen ábra ezenkívül azon kontaktus- 55 pecket is mutatja, amellyel a kisütőcső hajlékony huzal útján van összekötve. Az (1) kisütőcsövet a szigetlő anyagból, pl. a bakelit néven ismert műgyantából való (2) burok veszi körül és a kisütőcső- 60 nek gyűrűalakú (3), továbbá lemezalakú (4) elektródája van. Ezen elektródák az (5) lámpatalpacskára vannak erősítve és ezen át vannak kivezetve. A kisütőcsőnek alkalmas gáztöltése, pl. neontöltése vaij, 65 mely oly nyomású, hogy az elektródák között ködfényű kisülés léphet fel. A kisütőcső (6) talpaiban (7) ellenállások vannak, melyek a kisütőcső elektródáihoz vannak kötve. 70 A (2) burokban a gyűrűalakú elektródával szemben (8) nyílás van, melyen át megállapíthatjuk, hogy a csőben ködfényű kisülés fellép-e. A (2) burkot kúpalakú (9) zárószerv zárja, melyet a hüvelyre csa- 76 varolhatunk és mely (10) kontaktuspecket tartalmaz, melynek egyik vége a (9) zárószervből kinyúl, másik vége pedig (11) csavaranya segélyével van rögzítve, mely csavaranya a kisütőcső egyik (6) talpán 80 I
