100454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás változó valenciájú fémeknek ércekből vagy más fémtartalmú anyagokból való kitermelésére

Megjelent 193Q. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI A^fflJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100454. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás változó valenciájú fémeknek ércekből vagy más fémtartalmú anyagokból való kitermelésére. Meyer Mineral Separation Co. Pittsburgr. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 30-ika. A találmány pörkölő, különösen szulfatáló- és klórozó pörkölési eljárásokra vonatkozik, melyekben szulfid- vagy oxidszerű ércekben vagy hasonló fémtartalmú 5 anyagokban lévő fémek könnyen kilúgozható és kitermelhető alakba vitetnek át; a találmány különösen olyan eljárásra vonatkozik, melynél az érc vagy a feldolgozandó adag legalább egy olyan fémet is 10 tartalmaz, mely legalább két oxidálási fokozatban képes vegyületeket alkotni. Az ilyen fémek pl. a vas, réz, nikkel, mangán, stb. s az ilyen fémeket a rövidség kedvéért a következőkben reagáló-fémek-15 nek fogjuk nevezni. A találmány egyik célja oly eljárás létesítése reagáló-fémet tartalmazó érc vagy adag feldolgozására, melyben az érceket váltakozva oxidáló és redukáló kö-20 rülmények között pörköljük, ami által a fémtartalmat a későbbi feldolgozásra legalkalmasabb alakba hozzuk. A találmány egy másik része abban áll, hogy az ércet vagy adagot előzetes pörkö-25 lés után a reagáló-fém szulfátjának bomlási hőmérséke alatti hőfokon szulfatáljuk vagy klórozzuk. A találmány egy további tárgya abban áll, hogy a reagáló-fémet tartalmazó ér-30 cet vagy adagot előzetes pörkölés után időszakosan az adaggal érintkezve keletkező s ennek folytán erősen hatékony kéntrioxid hatásának vetjük alá s ezáltal az érc fémtartalmát majdnem teljesen ki-35 lúgozásra alkalmas alakba hozzuk. A találmány egy további tárgya abban áll, hogy a jelzett pörkölőel jár ásnál a reagáló-fém vegyületeit váltakozva redukáljuk oly célból, hogy keletkező kéntrioxid létesítését segítsük elő s azután reoxi- 40 dáljuk oly célból, hogy megint visszakapjuk a reagáló-fém azon alakját, mely további kéntrioxid létesítésére alkalmas, amely kéntrioxid, mint említettük, a többi fém kedvező átalakulását hozza létre. 45 Általában feltételezhetjük, hogy érceknek, pl. vasszulfidnak szulfatáló pörkölésénél a vasszulfid szulfáttá alakul át, mely a bomlási hőmérsék fölé hevítve oxiddá alakul és kéntrioxidot fejleszt, mely az 50 érc többi alkatrészeire hat. Klórozó pörkölés esetén az ilyen módon felszabaduló kéntrioxid indítja meg a klórozó reakciókat, amennyiben egy jelenlevő kloridból klórt szabadít fel. Feltételezték már azt 55 is, hogy némely esetben a fém először oxiddá alakul, a hozzá kötve volt kén pedig kénessavat képez, mely azután valamilyen módon a jelen lévő fémoxidok hatására kéntrioxiddá alakul. A tényleges 60 reakcióra való tekintet nélkül megállapítható, hogy a jelenleg használt eljárások igen gyakran tökéletlenek, mert egyrészt nem alkalmazhatók gazdaságosan minden fajta fémes ércre s másrészt, mert 65 gyakran tetemes fémmennyiségeket hagynak az ércben olyan állapotban, amelyben az értékesítés körülményes. így pl. nagyon sok igen tűzálló vagy silány érc ismeretes, melyek extrakciójuk kívánatos 70 lenne, de amelyek a rendes pörköléssel nem dolgozhatók fel, míg más fajta feldolgozásuk túlságosan költséges lenne. Az eddigi eljárások tehát főleg korlátolt alkalmazhatóságuk és a tökéletlen fémki- 75 termelés folytán elégtelenek.