100447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás robbanókeverék előállítására, robbanómótorokhoz, fűtőlappal fűtött gázfejlesztőkamra segélyével

Megjelent 1930. évi jiilins hó 1-én. MAGYAK KIRÁLYI Jn§gfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100447. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Eljárás robbanókeverék előállítására, robbanómótorokhoz, fűtőlappal fűtött gázfejlesztőkamra segélyével. Menz Hermann mérnök Berlin-Baumschulenweg', Stefién Waldemar kereskedő és Jaaks-Müncheberg- Ede kereskedő Hamburg. A bejelentés napja 1929. évi május hó 7-ike. Ismeretes, hogy a benzin a robbanómotorokban szénoxiddá és vízzé ég el, mimellett még csekély mennyiségű szén is képződik. 5 Ismeretes továbbá, hogy ha vízgőzt bizonyos nyomás és hőfok alatt szénoxiddal hozunk össze, úgy hidrogén és szénsav keletkezik. A bejelentés tárgya fenti két megfigyelő lésen alapszik, és ennek megfelelően a bejelentés tárgyát képező eljárás szerint a felszabaduló hidrogént feles levegőnek oxigéntartalmával durranógázkeverékké alakítjuk, amely a motorba egyidejűleg 15 vezetett szénhidrogéngázzal keverve a motornak robbanókeverékét szolgáltatja. Ezen újfajta robbanógázkeveréknek előállítása révén a benzinnek energiatartalmát jobban kihasználjuk, egyidejűleg 20 pedig a benzinrobbanás által kiváltott durranógázrobbanás újabb erőforrást jelent. Mivel a találmány szerinti eljárásnál a jelenlevő benzin, gyakorlati értelemben 25 teljesen elég, és ilykép a kipufogógázokban elégetlen benzin már nincs jelen, megszűnnek mindazon kellemetlenségek és bűzök, amelyeket az eddig el nem égett benzinnek az utakon való jelenléte ki-30 váltott. Az említett robbanógázkeveréknek előállítására 1. vízben oldható kénsavval kezelt, növényi vagy ásványi olaj, 2. desztillált, szulfitlúggal dúsított víz, 35 3. szénhidrogén és pedig előnyösen hidráit szénhidrogének, pl. „Tetralin" szükségesek. A desztillált vizet szulíitlúgokkal abból a célból kezeljük, hogy a vizet ill. a 40 keveréknek a fűtőlapon való elgőzölése közben fejlődő gőzt, rozsdaképző tulajdonságától megfosszuk. A víznek szulfitlúggal való kezelése még azzal a nagy előnnyel is jár, hogy a 45 gőzöknek a mótorhengerben való felszállásakor a mótorhengernek belső falazatain ligninszulfosavas-vas csapódik le, mely rozsdavédőhatást gyakorol. A víznek ezen előkezelése a gázkeve- 50 rék teljes kihasználásának előfeltétele. Ugyanis a szulfitlúggaL kezelt víz benzinnel csakis akkor keveredik, ha a szulíitált vízhez előzetesen vízben oldható növényi olajat adtunk, mely a vízzel szét- 55 választhatatlan oldatot alkot. Az ilykép nyert olajvíz keveredik a benzinnel, ha a víznek és növényi olajnak keverési arányát, az alábbiakban megadott módon, helyesen választjuk meg. A növényi olaj 60 tehát a szulíitált víz és benzin között közvetítőanyagot, vagyis katalizátort alkot. A gyakorlati kísérletek azt mutatták, hogy a gázkeverék akkor a leghatásosabb, ha 50—55% szénhidrogént, 10% kénsavval 65 kezelt növényi olajat (pl. ricinusolajat) és 35% szulfitlúggal kezelt, vagyis szulfi-