100443. lajstromszámú szabadalom • Készülék cellulóze anyagok erjesztésére
Megjelent 1930. évi jii l in s hó 1-én . LT AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100443. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Készülék cellulózeanyagok erjesztésére. Langrwell Herbert technikus Epsom. A bejelentés napja 1929. évi május hó 23-ika. Jelen szabadalom tárgya készülék cellulózeanyagok oly erjesztésére, amellyel alifás savakat, alkoholokat és éghető gázokat állítunk elő. A találmánynak az a 5 célja, hogy lehetővé tegye a gyors erjesztést és elhárítsa azokat az akadályozó vagy késleltető hatásokat, amelyek az erjesztésnél rendesen fellépnek. A cellulózeanyagok erjesztési gyorsasá-10 gának késleltető vagy akadályozó tényezőit az erjesztési folyamat közben már sokszorosan vizsgálták. Különösen a kezelés alatt álló folyékony anyag vegyi vagy fizikai vagy bio-kémiai feltételeit 15 és a folyékony anyagban jelenlevő vagy ahhoz óvatosan hozzáadott vegyi anyagok hatását tanulmányozták. Az erjesztéssel foglalkozó szakembereket mindig zavarta az a körülmény, hogy azok a fo-20 lyamatok vagy feltételek, melyek laboratóriumi kísérletek alkalmával igen kielégítő eredményeket adtak, ipari méretekben nem voltak eredményesek. Azt találtam, hogy a cellulózeanyagok 25 ipari méretű erjesztésének előhaladását az az addig ismeretlen és nem gyanított körülmény gátolja, hogy az erjesztésnek alávetett anyag hosszabb időn át érintkezik tiszta fémmel. Az erjesztés rende-30 sen nagyobb hőmérsékleten és folytonos vagy szakaszos kavarás közben megy végbe. A nagyiparban általában az erjesztő készülék oly vasedény, melynek fémkavarója és belsejében fémkígyócsöve 35 van gőz vagy más hevítőközeg számára. Azt találtam, hogy az erjesztett anyag huzamos érintkezése tiszta fémmel az erjedést nagy mértékben késlelteti, minek folytán találmányom lényege abban van, hogy a cellulózeanyagokat tiszta fémek 40 teljes kizárása mellett vetem alá az erjesztésnek. Ebből a célból az erjesztést oly készülékben foganatosítom, melyben a kezelésnek alávetett anyag tiszta fémfelülettel nem érintkezik. Az edény tel- 45 jesen nemfémes anyagból (például fából) vagy fémből is állhat, mely utóbbi esetben az anyaggal érintkező összes részeinek, ideértve természetesen a kavaró vagy hevítőkészüléket vagy a készülék 50 egyéb szerkezeti alkatrészét, nemfémes külön bevonata vagy automatikusan képződő védőrétege van. A találmány foganatosításánál például teljesen fából készült erjesztő edényt 55 használhatunk, fából készült kavaróval és ugyancsak fából készült gőzbevezetőcsővel; használhatunk ezenkívül aluminiumedényt, mely üzem alatt gyorsan bevonódik a felületén képződő nemfémes 60 bevonattal, vagy vasedényt, melyet teljes egészében firnisszel vagy más bevonattal vonunk be, amely a hevített anyagnak a kezelése alatt ellentáll. Továbbá az erjesztő edény anyagául hasz- 65 nálhatunk oly fémeket, melyek az erjesztés tartama alatt jelenlevő vagy képződő anyagokkal akként reagálnak, hogy a szükséges védőbevonatot in situ létesítik, így például oly esetekben, amelyekben 70 kis mennyiségű kénhidrogén vagy szerves kénvegyületek vannak jelen vagy keletkeznek, használhatunk ólmot, mert a kénvegyületek kénje azon ólomszulfidbevonatot ad. A rézvegyületeknek az er- 75 jedésre ismert káros hatása miatt természetesen réz nem használható.
