100436. lajstromszámú szabadalom • Célzótávcső
( Meg-jelent 193Q. évi julius hó 64-én. MAGYAR KIRÁLYI JnggK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100436. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Célzótávcső. Dr. Kari Jung- farmgazdálkodó München. A bejelentés napja 1929. évi március hó 28-ika. Az eddiig ismert célzó távcsöveiknek töibb hátrányuk van, melyek gyakorlati alkalmazásukat hátrányosan befolyásolják. Így a visszalökésre való tekintettel meg-5 választott mintegy 80 mm-nyi szemtávolság a szemlencséből kilépő fiénykévónek a távcső irányában való keresését -teszi szükségessé, aani jelentékeny gyakorlatot igényel és a gyors, szabadkézből való lö-10 vésít erősen hátráltatja. Másik hátrány az ismert célzótávcsövek nagy érzékenysége, miáltal a távcsöveik vagy ütés következtében besaabályozottságUíkat. elvesztik, ami új belövést 15 tesz szükségessé. Ez különösen a terresztrilkns lencsefcoimbináBiók hátránya. A prizmás célzóitávcsövek szokásos kivitelűikben a prizmáik lassú meglazulása folytán ugyanebben a hibában szenved-20 nek, ezeknél is hátrány a szemlencse és szemközti nagy távolság. Bár az ismert célzótávcsöveik fényerőssége a közönséges használatra kielégítő, az alkonyatban való használatra sokkal 25 alkalmasabb fényerős Galilei távcső eddig nem volt célzótávcső gyanánt alkalmazható, mivel a szálkeresztet neon lehetett láthatóvá tenni. Egészen általánosságban valamennyi 30 igmecrt célzótávcsőnek az a hátránya, hogy azokat a fegyver csövére kell szerelni; ez a szükségesség nehézkes és költséges hegesztési miunkát hoz magával, amely a fegyver csövére a fellépő struik-85 turaváltozás folytán károsan hat. Jelen találmány valamennyi fentnevezett hátrányt kiküszöbölni ós emellett az optikai célzókészülék minden előnyét megőrizni törekszik. (0 A találmány szerint a célzótávcsövet közvetlenül ia fegyvert használó egyén szeméneik folytatásaként rendezzük el a fegyveren és a szemlencse oldalán az orbita csontkeretén felfekvő lökéshárító bevonattal llátjuik el. A távcső fegyver csö- 45 vén, vagy závárzatán sínek segélyéivel rögzíthető. Elrendezhető azonban közvetlenül, tehát a csövön való rögzítés nélkül a fegyver agyán ie. Ha a távcső feépegyenesítő prissmákkal van ellátva, (Porro-féle 50 távesőtípus), úgy a prizmák és a tárgylencse szétválaszthatatlan, zárit és meg nem lazuló testté vannak összefoglalva. A Galilei-féle távcsövet azáltal tehetjük eélzótáVGsővé alkalmassá, hogy a szem- 55 lenesét finom furattal látjuk el, melyen át a tárgylencse belső oldalán lévő eltérési lemez a célba vett tárgy egyenes állású, nagyított képében látható. A távcső párhuzamos beállítása mere- 60 ven kapcsolt, párhuzamos távcsőpáTsral történik, nnelyek egyike a zár helyett a závárzatba tolható. A csatolt rajz a találmány tárgyának példaképeni kiviteli alakjait tünteti' 65 fel. Az 1. ábra Porro-féle célzótávcisövet mutat. A 2. ábra ezen távcső keresztmetszete nagyobb léptékben. A 70 3. ábra az 1. ábra X—X vonala szerinti metszet. A 4. ábra a hozzátartozó eltérési lemezt mutatja emelkedési jelekkel. Az 5. ábra Galilei-féle célzóitávcsövet tün- 75 tet fel. A 6. ábra a célzótávcsőnek a fegyver agyán való megerősítését mutatja. A 7. ábra a 6. ábra keresztmetszete. A
