100431. lajstromszámú szabadalom • Drótkötőgép

— 2 — másikával kapcsolódik. A (27) kilincs a (26) emelőnek minden kilengésénél a (20) csavarórésznek egy harmadfordulattal való elforgatását idézi elő. A (20) esavaró-5 rész visszafelé mozgását egy második, rúgóhatás alatt álló (29) kilincsrész gátolja meg. Háromcsavarulatú csomó előáliitásáiioz a (26) emelőnek kilenc lökete szükséges. 10 A (26) emelő villás része a (20) csavarórész szomszédságában (30) és (31) hasítékokkal van ellátva (2. ábra), melyek a (20) csavarórész (17) hasítékával jutnak fedésbe; e fedőhelyzetben vezetjük be az 15 egymással összekötendő drótvégeket. A (15) fogó vagy tartó fogakkal ellátott orr-részt hord, mely (14) csap körül lengethető és (13) bütyökkel van ellátva, mely a (12) harántcsapot hordja. E (12) 20 csapon a (11) rúgó egyik vége van megerősítve, mely rúgó másik vége a vázra támaszkodik. A (14) csap egyiittal a (10) kilincs ágyazására is szolgál, mely kilincs a (9) működtetőemelővel működik együtt 25 (1. és 2. ábra), mely rendszerint a nehézségi erő hatása alatt a 2. ábrán látható helyzetet foglalja el. A (9) emelő hátrafelé nyúló (8) csappal van ellátva (1. ábra), a (10) kilincs felső része pedig hátrafelé 30 nyúló (7) toldatot vagy lebbentyűt hord, mimellett a (8) csap és a (7) lebbentyű a (13) bütyöknek egymással ellenkező oldalain vannak. A feltüntetett megoldási alaknál a (10) kilincset és a (7) lebbentyűt 35 a (9) emelő fémanyagának kicsákozása révén létesítjük, mimellett e két (7, 10) részt pl. ponthegesztés révén kötjük össze egymással, mielőtt még a gép többi részét összeszerelnők. A (11) rúgó (a 2. ábra 40 szerint) a (15) orr-résznek az óramutató járásával ellenkező irányú elforgását idézi elő, úgyhogy az a 2. ábrán látható (6) alátétlapon fekvő drótvéget szilárdan ragadja meg. A (6) alátétlap a gépváz 45 végének öntött részével egy darabból áll. A (15) orr-rész a drótvég bevezetése céljából megemelhető. A drót második hajlatának a (18) hasítékba való bevezetése céljából a (10) kilincs vége ferdén le van 50 metszve (1. ábra), ligyhogy midőn a drót hajlatát a kilincs ferdén lemetszett széléhez nyomjuk, a kilincs annyira elfordul, hogy a drót második hajlata bevezethető, mire a (10) kilincs a (9) emelő súlyának 55 hatása alatt eredeti helyzetébe visszatér és ekkor a drót második hajlatát a (18) hasítékban megtartja. A csomó megkötése után az eredetileg szabad drótvéget és a körülfogó dróthajlatot azzal tesszük szabaddá, hogy a (9) működtető emeltyűt oly 60 mértékben emeljük meg, hogy nemcsak a (10) kilincs leng ki elreteszelő helyzete mögé, hanem a (8) csap is a (13) bütyökhöz ütközik és a (15) orr-részt megemeli, úgyhogy az eredetileg szabad drótvég ki- 65 reteszelődik. A (23) feszítőtárcsa (2. és 8. ábra) a gépváz (37) toldatán van ágyazva és elforgatására a (38) kéziemelő szolgál, mely villás (39) végénél fogva a (23) feszítőtárcsa ten- 70 gelyen van ágyazva (8. ábra). A (38) emelő (39) villavégei között a (40) kilincskerék van ágyazva, amellyel a (38) emelőn elrendezett, rúgóhatás alatt álló (41) kilincs kapcsolódik. A (40) kilincskerék a (23) 75 feszítőtárcsa tengelyén szilárdan van ágyazva, illetve a tengellyel egy darabból késziil. A (41) kilincs a (38) emelő minden löketénél a (23) feszítőtárcsa elforgását idézi elő. A (23) tárcsa visszaforgatását a 80 (42) ellenkilincs gátolja meg. A (41 és 42) kilincsek, beállítási célokra, kis (43) fogantyúkkal vannak ellátva. A (23) feszítőtárcsa forgása közben a (44) csap a drótot a 2. ábrán látható (22) hasíték szélével 85 érintkező helyzetben tartja. A találmány fontos jellemző sajátsága, hogy a (23) feszítőtárcsa tengelye a gép hossztengelyéhez, illetve a drót axisához szög alatt hajlik (1. ábra), úgyhogy a drót 90 feszítése közben, kényszermozgásúan húzódik be a (16, 17, 18) hasítékokba, azok mélysége irányában és kényszermozgásúan szorul a hasítókok zárt végéhez. Ily módon a drót végeknek a hasítékokba való 95 pontos beállítását érjük el, még pedig úgy az ezt követő elcsavárás, mint a levágás tartamára is. Ez különösen vastag drótok használatánál elengedhetetlen, azonban általában nehezen kielégíthető 100 követelmény. A (24) és (25) vágóalkatrészek két vésőszerűen kiképezett vágórészből állanak (4., 6. és 7. ábra), melyek a (19) és (21) fogók felsőpofáinak (45) és (46) áttöréseiben a (16) és (18) hasítékok fölött 105 vezetődnek. A (24) és (25) vágóvésők tengelyei a (16) és (18) hasítékok tengelyeire merőlegesek. A vágóvésőknek ezen hasítékokba való betolása és visszamozgatása a (47) és (48) tömbök segélyével történik, 110 melyekben a vágóvésőket (49) süllyesztett csavarok segélyével tartjuk fogva (4. ábra). Mindegyik vágóvéső más-más hajlított drótrészre hat és a másik hajlatot érintetlenül hagyja. A (19) és (21) fogók 115 pofáiban lévő (45) és (46) áttörések e pofák függélyes oldalfelületei között van. nak elrendezve (2. ábra), úgyhogy a vágó-