100424. lajstromszámú szabadalom • Búzaszakító gép
( Meg-jelent 193Q. évi julius hó 64-én. MAGTAE KIRÁLYI jUSK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100424. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Búzaszakító gép. Aczél Arthur grépteclmikus Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 2-ika. A búza kiőrlése tudvalevőleg túlnyomóan hengerszékek útján történik, melyek a búzát összenyomás útján bontják fel és őrölik meg. Az összenyomás folytán a 5 búza felmelegedik s belső tulajdonságai megváltoznak, minélfogva kevesebb vizet képes felvenni, vagyis keveset szaporít s emellett a felbontás is arányUi;i lassan történik, úgyhogy magasőrlésa malo'a-10 ban a búzát ötször-hatszor is felöntik a hengerszékekre, hogy lehető magas százalékú kiőrlést, vagyis minél kevesebb korpát kapjanak. A találmány szerint a búza felbontása 15 nem hengerszéken történik, hanem két egymással párhuzamos síkban alkalmazott és ellentétes értelemben fogazott felbontó felület között, melyek egyúttal a fokozatosan felbontott búzának elvezeté-20 séről is gondoskodnak. A búza bevezetésére alkalmas garatszerű bejárata van a két felbontó felületnek; miután ezek függőleges síkban mozognak, egymáshoz kis szög alatt hajlanak s mozgásuk nem-25 csak ide-oda, hanem egyúttal lengőmozgás is, a felbontott búza fokozatosan lefelé halad s fokozatosan lesz kiőrölve, míg nem alul a szitálásra alkalmas minőségben hull ki. Ezen eljárással a fel-30 bontás gyorsabb, mert már az első ilynemű gépen keresztül bocsátott búza olyan mértékben van felbontva, mely megfelel a fent említett ötödik-hatodik felbontó hengerszékről kijövő búza álla-35 potának. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának egy példakénti kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábrán a felbontó felületek fogazása 40 felülről nézve, a 2. ábrán a felbontógép elölnézetben, mellső-lap nélkül s a 3. ábrán ugyanaz oldalnézetben, részben metszve. A felbontó felület célszerűen több egy- 45 másra fektetett (1) kifogazott lécből összerakva a közös (2) tartókeretbe vau foglalva. Két ilyen tartókeret egymással szemben függőleges síkban kis szög alatt hajlik egymáshoz, úgyhogy köztük a 50 búza lefelé eshetik. A tartókeretek a (15) alapzatba vannak erősítve, melyek felül a (3') nyúlványaikkal garatszerűen elállnak egymástól, alsó szélükön pedig a (4) vízszintes lengető csapokkal vannak 55 felszerelve, melyeknél fogva az (5) lengető karok az egész felbontó szerkezeteta (7) homlokfalakban csapágyazott (6) táiucsapon feltámasztva tartják. A függőleges (9) csapok körül forgó (8) görgők á 60 (3) alapzatokat beállított helyzetükben hátulról megtámasztják. A felbontó szerkezet hajtását a (10) lendítő kerékkel felszerelt (11) főtengely (12) forgattyús csapjáról vezetjük le, mely 65 utóbbi e célból a kétszemű (13) excentergyűrűvel van ellátva. Ez utóbbi mindegyik szemével a (14) hajtórúd bekapcsolódik, melyek a gép (7) homlokfalának (17) csapja körül lengő (15—18) kétkarú 70 emeltyű s ehhez (19) csukló útján csatlakozó (20) tolórúddal állnak összeköttetésben. Könnyen belátható, hogy a (11) főtengely forgásakor a szemben levő (3) alapzatok a fogazott felbontó felületekkel 75 együtt ide-oda lengő és kissé hullámzó mozgást végeznek, miközben a búza szakítás útján lesz fokozatosan felbontva s alul kihullatva. Hogy a búza oldalt ki ne hulljon, ezért a (3) alapzatok egymáson 80