100397. lajstromszámú szabadalom • Szövetrögzítés

>S egjelent 1930.

évi julius hó 1-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100397. SZÁM. — 1/i. OSZTÁLY. Szövetrögzítés. Clavenna Attilio kereskedő Genova. A bejelentés napja 1929. évi november hó 7-ike. A bejelentés tárgya szövetrögzítés, amely a szerkezetnek rendkívüli egyszerűsége ás gazdaságossága által tűnik ki. A találmány szerint a szövetnek, különösen pedig kötött anyagnak rögzítése oly elem útján történik, amely az anyaghoz erősítendő tárgyak számára való kapesolószervekkel ellátott lemezből és a lemez testéből vagy azt kiegészítő nyúlványokból kivágott éles nyelvek által alkotott tűszerű, célszerűen a kapcsolószervnek átmérőirányban szemközt fekvő pontjain kiképzett hegyekből, illetve fogakból áll. A találmány főcélja oly rögzítés létesítése, amely a szövetet, vagy kötött árút, anélkül, hogy azt elszakítaná, erősen megfogja, ami a rögzítő elem síkjából megfelelően kihajlított tűhegyeknek a szövetbe való illesztése útján következik be, míg a rögzítő elem egy másik része a tűhegyeket a kapcsolt tárgyaktól, ill. a viselő személy bőrétől megfelelő távolságban tartja s így sérüléseket megakadályoz. A találmánynak egy másik célja oly rögzítő elem létesítése, amely félkézzel bekapcsolható. A találmány további céljai s előnyei a leírásból s a találmány különböző kiviteli alakjait példaképpen ábrázoló rajzból tűnnek ki, amelyen az 1. ábra egy bádoglemez felülnézete, a rajta kivágott, a szövetet megfogó fogakkal, ill. tűhegyekkel, a 2. ábra a rögzítő elem egyik kiviteli alakjának hátsó nézete, amely úgy áll elő, hogy az 1. ábra szerinti lemez szembenfekvő nyúlványait megfelelően behajlítjuk, a 3. ábra a rögzítő elem egy további kiviteli alakjának elölnézete, amelyen a tűhegyeket tartalmazó rész el van hagyva, a 4. ábra a 2. ábra szerinti rögzítő elem- 45 nek oldalmetszete, amely a különböző részek meghajlításának legelőnyösebb módját tünteti fel, az 5. ábra ugyanezt a rögzítő elemet szövethez erősítve és felső végével egy tar- 50 tószalaghoz vagy más eféléhez kapcsolva mutatja, végül a 6. ábra a rögzítő elemnek egy némileg módosított alakját tünteti fel, egy javított rendszerű harisnyakötő tartó- 55 szalagjának végeihez erősítve. Amint az a rajzokból világosan kitűnik, a rözítő elem egyik legelőnyösebb kiviteli alakjában az (1) lemeztestből és egy pár szemközt fekvő (2, 3) nyúlvány- 60 ból vagy nyelvből áll. Az (1) lemeztest a tartószalag vagy más hasonló számára kapcsolófelületet, és, ha megfelelően le van hajlítva, egy előrenyúló védőfelületet alkot, amely a (4) tűszerű fogakat 65 (1., 4. ábra) egy a lemez felületéhez valamivel közelebb, mint a (2) kapcsolószerv külső részéhez, fekvő síkban, illetve a szemközti felülettől vagy a viselő személy bőrétől némi távolságban tartja. 70 A rögzítő elemet úgy állítjuk elő, hogy az 1. ábrán láthatóhoz hasonló alakú lemezt sajtolunk ki, annak alsó (3) nyúlványán kivágjuk a (4) fogakat és a nyúlványt a nyelv síkjából kihajlítjuk, miál- 75 tal a két nyelv a 4. ábrán látható mó-