100392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen nagymolekulás savakat tartalmazó szerves izokolloidális anyagok szilárdítására, különösen kencék alapanyagainak előállítása céljából

_ 2 — lakpótlék gyanánt (beszélőgéplemezek és és effélék előállításánál), viaszpótlék gyanánt stb. A keményített gyanták hasonlóképpen 5 a lakkiparban találhatnak alkalmazást és a kezeletlen gyantáknál keményebb lakkokat adnak. Ha elegendő mennyiségű szuperoxidokat használunk, akkor a gyanták csaknem olvaszthatatlan termékekké 10 alakulnak át. melyek természetes kopálhoz rendkívül hasonlóak. Az utóbb említett átalakulás közben a reakciótermékek egy része viaszhoz hasonló konzisztenciát vesz fel és elkülönítve viaszpótlék gya-15 nánt hasznaiható. Ha ezt a terméket tovább hevítjük, akkor a kemény módozattá alakul át, míg a maradék desztillálás útján olajszerű anyag alakjában termelhető ki. 20 A „keményítés" és „szilárdítás" kifejezések nemcsak kemény vagy szilárd termékeket ölelnek fel. amelyeket folyadékokból állítottunk elő. hanem kiterjednek részleges keményítésre vagy a szilárdság 25 fokozására is, melyet az olvadáspont emelkedése jellemez. Azt találtam, hogy vákuum alatt dolgozva, rendszerint világosabb és gyakran keményebb termékeket kapunk, mint lég-30 köri nyomáson. Mindamellett atmoszferikus nyomáson, sőt túlnyomáson is jó eredményekhez juthatunk. Azt találtam továbbá, hogy bizonyos esetekben a reakeiómasszát előnyösen 35 gázkezelésnek vethetjük alá, pl. azáltal, hogy rajta nitrogént, kéndioxidot, kénhidrogént, szénsavgázt vagy más gázokat fuvatunk keresztül. A gázkezelés a szilárdítást támogatja és a bevezetett gázok a 40 szuperoxidokból a reakciómasszában fejlesztett oxigén hatását fokozzák. Különösen előnyös eredményekhez jutunk, ha váltakozva kéndioxidot és kénhidrogént alkalmazunk. 45 A leírt eljárással kapott termékek vulkanizálhatok és emulziók alakjába is hozhatók. Vulkanizálás esetében célszerűen alkalmazhatunk accelerátorokat egyedül vagy aktivátorokkal (pl. cinkoxiddal) 50 együtt. Azt találtam továbbá, hogy bizonyos esetekben javított termékekhez juthatunk, ha a reakciókeveréket sugárzó energia (pl. röntgensugarak, ibolyántúli sugarak stb.) hatásának tesszük ki, to-55 vábbá ha a rekaciókeverékekhez szekunder reagensekként fémmentes szerves vegyületeket (pl. formaldehidet, fenolokat, tiokarbanilidet, benzidint, hexametiléntetramiut, 2:3 hidroxinaftoesavat, alfanaftolt, kinolint, pirogallolt, benzolt, gli- 6 cerint, ftalinidet stb.) adunk. A következő példák, melyekben a részek súlyrészeket jelentenek, a találmányt megvilágítják, de nem korlátozzák. 1. példa: 6 300 rész lenolajat 15 rész magnéziumszuperoxiddal 50 mm. higanyoszlop vákuumnál 5 óra hosszat 250—300° C hőmérsékletre hevítünk. A terméket formákba öntjük. Kihűlés után szilárd masszát ka- 71 punk, mely lakkok, linóleum stb. g" yartására alkalmas. 2. példa: 300 rész lenolajat 15 rész cinkszuperoxiddal az 1. példában megadott módon 7! hevítünk. Barna színű, szilárdított, de még lágy testet kapunk, mely mint ilyen a lakkiparban, emulzió alakjában pedig különböző célokra használható. 3. példa: 8( 100 rész gyantát az 1. példában megadott módon 15 rész gyantával vákuumban kezelünk. Az eleinte folyékony massza idővel megszilárdul és ha azt további 3 óra hosszat 250—300° C-ra hevítjük, akkor oly 8{ termékké alakul át, melynek egy része kopálszerű keménységű, míg másik része lágy. A két részt (pl. kivonatolással) egymástól elválaszthatjuk. A kopálszerű massza előnyösen használható lakkok 9( gyártására. í. példa: 500 rész lenolajat 50 rész magnéziumszuperoxiddal vákuumban 15 percig 250—3009 C-ra hevítünk. Kihűlés után kemény, tőré- gg keny masszát kapunk. 5. példa: 300 rész ricinusolajat vákuumban 6 rész nátriumszuperoxiddal 2—3 óra hosszat 200° C. feletti hőmérsékletre hevítünk. A ic szilárdított olajat 6 rész kénnel és 1.2 rész cinkoxiddal 140° C. hőmérsékleten vulkanizáljuk. A vulkanizált terméket lakkok előállítására használhatjuk. Szabadalmi igények: io 1. Eljárás telítetlen nagymolekulás savakat tartalmazó szerves izokolloidális anyagok szilárdítására, azzal jellemezve, hogy a kiindulási anyagokban