100367. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú tüzelőanyagoknak kályhaalakú kazánokban való elégetésére

Megjelent. 1930. évi juliws hó 1-én

. -MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100367. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Berendezés poralakú tüzeló'anyagoknak kályhaalakú kazánokban, való elégetésére. N. V. Carho-Union Industrie Maatscliappij cég Rotterdam. A bejelentés napja 1928. évi február hó 13-ika. Angolországi elsőbbsége 1927. évi február hó 14-ike. A találmány tárgya poralakú tüzelőanyagoknak kályhaformájú kazánokban történő, gazdaságos elégetésére való olyan berendezés, mely az elégetéshez szükséges 5 levegőt a tűztér alsó részébe befúvott tüzelőporsngarak alá vezeti. A találmány lényege a levegő bevezetési módjában van és pedig amint a mellékelt rajzon látható, az égési levegőt a tűztér középpontit) jában vont körhöz érintőlegesen elhelyezett fúvókákon érintőleges irányú sugarakban vezetjük a poralakú tüzelőanyag alá. A légsugarak a tűztér szemközti oldalairól örvénylő láng képzése mellett 15 csapódnak egymásra és a kályhaalakú kazán tűzterében csavaralakú fölfelé áramlást eredményeznek. A tüzelőanyagot célszerűen szintén levegővel keverve vezetjük a tűztérbe, azaz rendszerint levegővel 20 fúvatjuk be, de természetesen a szénporral bevezetett levegő mennyisége csak akkor előnyös, ha az nem több, mint amenynyi a befúváshoz okvetlenül szükséges. Azon előny, ami a poralakú tüzelő.) anyagnak egy felfelé irányított lángban való elégetésével jár, t. i., hogy az által a tüzelőanyagot annyi ideig tarthatjuk lebegő állapotban, míg az tökéletesen el nem égett, rég ismeretes. Jelen talál-30 mánynál a fentihez azon új előny járul hozzá, hogy a tüzelőanyag alatt és a tüzelőkamrát lefelé elzáró vízcsövekből készült rostély fölött bevezetett levegő a rostélynak állandó érintése, illetőleg an-35 nak mentén való áramlása következtében a tüzelőanyagnak a rostélyra való lerakódását meggátolja és így lehetővé teszi a legnehezebb fűtőanyagrészecskék tökéletes elégését is, melyek különben elégetle-40 nül lefelé esni igyekeznének. A poralakú tüzelőanyagok elégetésénél ezelőtt is mindig azt javasolták, hogy a hamulerakódás ellen külön levegőt kell bevezetni, de a levegőnek egymásra csa pódó sugarakban való bevezetése olyan 45 célból, hogy ezáltal örvénylést és ezzel összekötött előnyöket érhessünk el, — mindeddig ismeretlen volt. A találmány tárgyát képező berendezés különös előnnyel alkalmazható oly 50 kályhaalakú meredekcsöves kazánoknál, ahol a kazán tűzterének falai vízcsövekből álló rendszerrel vannak burkolva. Az ilyen kazánoknál célszerűen a tűztér hátfala mentén belül van a esőnyalábok 55 első sora, mely az alsó és felső kazándobokat összeköti. A hátfal felső részén, megfelelő keresztmetszetű nyíláson a tűztérből távozó füstgázok keresztüláramlanak és a hátfal mögötti csőnyalábokat érintve 60 távoznak. A mellékelt rajz a találmány egy példaképen felvett kiviteli alakját részletesen tünteti fel egy kályhaalakú, meredekcsöves kazánra alkalmazva, még pedig az 65 1. ábra a kályhaalakú, meredekcsöves kazánnak egy függőleges metszetét mutatja a tűztér közepén keresztül, míg a 2. ábra egy erre merőleges, az 1. ábra II—II vonalában vezetett hosszmetszet 70 egy részét tünteti fel. A találmány és a kiviteli példában felvett kazánon való alkalmazásának leírása a következő: A meredekcsöves kazán felső gőz- (és víz-) dobja (a) és az alsó vízdobja 75 (b) egymással párhuzamosak és közvetlenül vannak a kazánt burkoló falazatba ágyazva. A két dob a kazánhátfalazat (d) mentén három vízesőnyalábbal van összekötve. Az első vízcsősor (c) a hátfalon, (d) 80