100350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési mótor táplálására való gáz előállítására folyékony anyagból
elgőzölögtető kamrák különösen célszerűeknek látszanának. Ez azonban csak bizonyos határokon belül van így. Mert ha a falakon szénmaradékok maradnak 5 vissza, akkor abban az esetben, amikor a falak közötti tér igen csekély, könnyen részleges eldugulás lépne fel. Ez azután az égési anyagnak szívóhatását kezdetben és végül megfelelően károsan be-10 í oly ásol ja. Ennek £IZ cl következménye, hogy a mótor teljesítménye először jelentékenyen csökken, míg a mótor végül megáll. Ennélfogva elkerülhetetlen az, hogy 15 égési anyagoknak elgőzölögtetésére elég nagy átmérőjű csatornákat vagy oly kamrákat használjunk, amelyeknek falai egymástól megfelelő nagy távolságban vannak. Ezért azután az égési anyagok-20 nak nagy része az elgőzölögtetőt folyékony állapotban hagyja el és pedig igen íinom cseppecskék alakjában, amelyek az elgőzölögtető kamrán átvonultak és közben elég nagy távolságban maradtak a 25 falaktól, úgyhogy ez utóbbiakról kisugárzó meleg a csepecskéket nem érte el. Itt figyelembe kell venni még azt is, hogy a gázok rossz hővezetését és azt a sebességet tekintve, amellyel a gázok az elgözö 80 lögtetőn keresztüláranilanak, a falaktól számított egész kis távolság elegendő arra, hogy a folyékony cseppecskék elgőzölögtetését megakadályozza. Mindent összefoglalva, az tűnik ki, 35 hogy a nehéz olajnak nagyobb része a hengerbe folyékony alakban jut be és pedig a porlasztás mérve szerint nagyobb vagy kisebb cseppekben. Ilyen körülmények között az égési anyag a hengerben 40 rosszul ég el és a dugattyún jelentékeny mennyiségű szénmaradékot hagy hátra. Még hátrányosabb azonban az, hogy az égési anyagnak nagy része egyáltalában nem (még tökéletlenül sem) ég el és 45 ekként a mótorszekrénybe jut, ahol a kenőolajjal keveredik, amely ezáltal rövid idő alatt kenőképességét elveszíti. Oly célból, hogy az elgőzölögtetőknek valamennyi említett hátrányát elkerül-50 ,jük, a találmány szerint a mótor fáradt gázait más, meleget szolgáltató helyen hasznosítjuk, hogy a nehéz olaj hőmérsékletét növeljük. Ezt a helyet ily módon a mótor üzemétől gyakorlatilag 55 függetlenné tesszük. A találmány szerinti eljárásnál meleget szolgáltató segédhely gyanánt izzó széntömeget alkalmazunk, ahol is a mótor fáradt gázai a széntömeget tartalmazó tartány falaival jutnak érintke- 6C zésbe. A mótor szívása révén létesített csekély légáram adja az elégéshez szükséges oxigént és igen élénk égést tart fenn. A folyékony égési anyag, amelyet előzőleg elgőzölögtettünk, e szilárd, izzó 65 tüzelőanyag tömegén áramlik keresztül és abban nagyrészt gázzá alakul. E gázfejlesztésnél képződő széntartalmú maradék pótolja azt a szilárd tüzelőanyagot, amely az elégetésnél elhasználódik. Ebből 70 a körülményből az következik, hogy a szilárd, elégethető szén azon mennyisége, amely az elégésnél felemésztődik, végeredményben aránylag csekély. Ez lényegében véve a találmány sze- 75 rinti gázfejlesztési rendszer. Ebben a rendszerben oly melegforrás áll rendelkezésre, ameljmek hőmérséklete lényegesen nagyobb, mint a mótor fáradt gázaié. Továbbá e melegforrás hőmérséklete 80 nagyjában állandó, minthogy nem függ közvetlenül a mótor üzemétől. Ezáltal elkerüljük azt a két nagy hátrányt, amelyek a melegforrás gyanánt alkalmazott i'áradt gazoknál mutatkoznak, ha azok- 85 kai a kívánt végcélt elérni akarjuk. Ezenkívül az előzőleg nagyrészt elgőzölögtetett égési anyag, valamint az elporlasztott maradék a kicsiny, égő széndarabok közt való átáramlásánál meg- 90 közelítőleg ezeknek a hőmérsékletét éri el. A melegítési felület pedig jelentékenyen nagyobb, mint a közönséges elgőzölögtetőknél. Másrészt a lerakódott szén semmiféle eldugulást nem idéz elő, mi- 95 helyt ez a szén ugyr anazon idő alatt ég el, mint az előbb adagolt. A szén e lerakódása ismert módon a szénhidrogének bomlásából ered. Be van bizonyítva, hogy a vörös izzás- 100 ban levő szén hőmérséklete sokkal nagyobb, mint az a hőmérséklet, amelyet a közönséges elgőzölögtetőkben levő kamrák meleget sugárzó falai elérnek. Ha továbbá tekintetbe vesszük azt, hogy a 105 gőzöknek a szénen keresztül való átáramlási sebessége jelentékenyen kisebb, minthogy ez az átáramlási keresztmetszet igen nagyra van méretezve, melyet a részben levegővel kevert égési anyagok 110 az említett elgőzölögtetőkben elérnek, akkor ebből az következik, hogy e gőzöknek felmelegítése és ennek folytán bomlásuk is igen tökéletesen megy végbe. A fentiekből kitűnik, hogy a jelen el- 115 gázosítási rendszer alkalmazásánál aa összes folyékony égési anyagokat teljesen kihasználjuk, sőt még az igen nehéa
