100350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési mótor táplálására való gáz előállítására folyékony anyagból

Megjelent 1930. évi jiilius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jttBHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100350. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés égési mótor táplálására való gáz előállítására folyékony anyagból. Société Gasificador Economizador Velázquez Sociedad A non ima (G. E. V. S. A.) Bilbao. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 9-ike. Igen. sok oly eljárás ismeretes már, amelyek arra valók, hogy égési motorokat, melyeknél különösen gazolint használnak, nehéz égési anyagokkal táplálja-5 nak. Ez ismert eljárások nagyobb része azon alapszik, hogy az égési anyagot elgőzölögtetik, miután előzőleg a gázosító levegő egy részében vagy az egész levegőben elporlasztották, ahol is e fizikai 10 állapotváltozás elérésére azt a meleget hasznosították, amelyet az illető mótor íaradt gázai üzem közben adnak le. A következőkben elő fogjuk adni, hogy az elgőzölögtetés az ily elven alapuló készülő lékben miként játszódnék le. Abba a kamrába vagy tartányba való beömlésnél, amelyben az elgőzölögtetésnek kell megtörténni, a levegőnek és az ebben lebegő égési anyagcseppecskékneh 20 keveredése a következőképpen megy végbe: a) a cseppecskék, amelyek a tartány* nak kívülről a fáradt gázoktól felmelegített falaiba ütköznek, oly kémiai átalaku-25 lást szenvednek, amely az égési anyagot permanens gázokká változtatja, mely gázok a gázosító levegővel keverednek, amikor is az említett falakon egyidejűleg szénmaradék marad vissza. 80 b) Azok az égési anyagcseppecskék, arrielyek nem jutnak el a tartányfalakig, hanem ezekhez igen közel, mellettük elhaladnak, pillanatok alatt elgőzölögnek és a képződött gőz a gázosító levegővel is 35 keveredik. c) Végül azok a cseppecskék, amelyek a falakhoz nem jutnak elég közel, hogy kellően felmelegedjenek, egyáltalában nem gőzölögnek el és a hevítőkamrát folyékony halmazállapotban hagyják el, 40 bár nagyobb hőmérséklettel, mint amilyennel a kamrába jutásukkor bírtak. Ily módon az elgőzölögtetési tartányt levegőnek, gőznek, permanens gázoknak Cs ezekben lebegő égési anyagcseppecs- 45 kéknek a keveréke hagyja el. Vegyük elsősorban is tekintetbe minden egyes elemnek aránylagos mennyiségét. Ez a relatív mennyiség először is az elgőzölögtetési kamrának hőmérsékleté- 50 tői függ. Ez a hőmérséklet viszont attól a hőmérséklettől függ, amelyet a motornak fáradt gázai elérnek és amely a mótor üzemével a legszorosabban függ össze. 55 Ebből az következik, hogy a gázoknak, gőzöknek és lebegő égési anyagcseppecskéknek a keveréke, amely minden pillanatban a gázosító levegővel keverve, a mótorhengerbe jut, lényegében véve vál- 60 tozó és a motornak mindenkori fordulatszámától függ. Ez a legfőbb hátrány, amely ilyen elgőzölögtetőknél mutatkozik. Tartósan változó égési anyagkeverékkel mindig azonos feltétel mellett nem g^ lehet állandó üzemet elérni. Ha továbbá feltesszük, hogy az elgőzölögtető test falainak mindig azonos hőmérséklete van, akkor ebből az következik, hogy a fejlesztett gázok és gőzök 70 mennyiségének annál nagyobbnak kell lennie, minél nagyobb a falak felülete a kamra térfogatához képest. Ennélfogva igen kis térfogatú és igen nagy felületű