100304. lajstromszámú szabadalom • Készülék lineáris és ívköri távolságoknak osztására

Megjelent 193Q. évi janiiig hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 100304. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Készülék lineáris és ívköri távolságoknak osztására. / Szíjártó Béla festőművész Hódmezővásárhely. A bejelentés napja 1928. évi október hó 21-ike. A bejelentés tárgya készülék lineáris és ívköri távolságoknak osztására. A gyakorlati életben gyakran előfordul, hogy kisebb-nagyobb távolságokat vagy esetleg 5 körívalakú vonaliakat több egyenlő részre kéli felosztani. Egyénéig távolságoknál; egyenlő részekre való feloszlására már ismeretesek szerkesztési módszerek, - amelyek azonban eléggé hosszadalmasak és 10 időtrablók. Evvel szemben köríveknek osztására általános módszer nem létezik és köríveiknek, ívdaraboknak egyenlő részekre való felosztását eddigelé csakis hosszadalmas, időtrabló próbálgatásokkal 15 tudták elvégezni. A bejelentés tárgya oly készülék, mely feruti hátrányokat kiküszöböli és amelynek segélyével úgy egyenes vonalú, valamint ívalakú hosszak tetszőleges számú 20 egyenlő hosszú részre, a legrövidebb idő alatt, minden próbálgatás nélkül, pontosan feloszthatók, miért is a készülék mindenféle ipari célra, például cégtáblák festésiénél, géprajzoílásnál stb. igen előnyösen 25 felhasználható, mivel alkalmazása révén sok időt takarítunk meg, azonkívül pedig gyors és pontos munkát szolgáltat. A találmány alapgondolata az úgynevezett nürnbergi ollón alapszik, melynek 80 csuklópontjai az olló széthúzása, illetve összecsukása közben, egymáshoz képesít olykóp mozognak el, hogy az egyes csuklópontok közötti távolságok, egymás között mindig azonosak. 85 A rajzon a találmánynak több példáké peni kiviteli ailaikja látható, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül, számos elltérés is képzelhető. Az 1. ábra a készüléknek vázlatos felülné-40 zete nyitott helyzetben, az la. ábra hasonló nézet csaknem összecsukott helyzetben, a 2. ábra a készülék egy részének távlati képe. nagyobb léptékben, a 3. ábra a készülékhez tartozó részlet füg- 4,5 gélyeíi hosszmetszetben, a 4. ábra metszet a 3. ábra A—B vonala szerint, az 5. ábra a 3. ábrához tartozó felülnézet kiegészítve a készülékhez csatlakozó ré 50 szeivel, a 6. ábra a 3. ábrához tartozó részlet távlatilag, a 7. ábra a készüléknek gyakorlati kiviteli alakja milliméter beosztású vonalzó 55 esetére felülnézetben, részleges vízszintes metszetben, a 8. ábra a 7. ábrához tartozó függélyes keresztmetszet annak C—D vonala szerint, a 60 9. ábra a készüléknek alkalmazási módját köríveknek osztására, távlatilag, a 10. ábra a 9. ábrához tartozó részleges előlnézetet, a 11. ábra metszet a 10. ábra E—P vonala 65 szerint, ill. a 9. ábrához tartozó, nagyobb léptékű részlet, a 12. ábra metszet a 10. ábra G—H vonala szerint, a 13. ábra véigül a találmánynak többféle 70 gyakorlati alkalmazási lehetőségeit; szögmérővel, vonalzókkal, mérőlécekkel stb. kapcsolatban tünteti fel, njíg a 14—15. ábrák további kiviteli alakot szemléltetnek. 75 A nürnbergi olló az 1—2. ábrákon látható módon, a (b, c) csuklóm dákból áll, melyek egyfelől kereisztezési pontjaikban (d) csapok útján, másfelől pedig végpontjaikban (e) csapok útján csuklósan van- 80