100297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző természetű szemi- illetve homokkolloidok előállítására

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAG TAR KIRÁLYI jSHSB SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100297. SZÁM. — IV/Í. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés külön bözőtermószetű szemi-, illetve homokollojdok előállítására. Rölmi & Haas A.-G. Darmstadt, mint Potts Harold Edwiii liverpooli lakos jog-utódja. - % . A bejelentés napja 1929. évi október hó SO-ika. Angolországi elsőbbsége 1928. évi november hó 8-ika. Valamennyi eddigelé ismeretes kolloid­malom és ezzel kapcsolatos eljárás a fo­lyadékban jelenlevő szilárd vagy a disz­pergálószerűen oldhatatlan anyagokat 6 vagy szétverő vagy pedig szétdörzsölő hatáson alapszik. A verőhatást az ilyen készülékekben oly módon idézik elő, hogy a diszpergáló­szert a megőrlendő anyaggal együtt a 10 verőeszközök irányában vagy, egyes ese' tekben, erre harántirányban vezetik be. Az ütközési szög mindkét esetben túl ki csiny és az erő legnagyobb része a disz pergálószer felmelegítésére, nem pedig az 15 aprítóhatás elérésére megy rá. A verőhatás ezenfelül lapos lemezek vagy gömbölyű pálcák között jelentékte len, mert tulajdonképen inkább csak verés útján elért dörzsölőhatás és igen 20 csekély közvetlen verőhatás lép fel. Dörzsölőhatás alapján felépített kolloid' malmoknál viszont a súrlódás, valaminl a kopás révén előálló energia-veszteség túlságosan nagy, semhogy e rendszerek 25 életképesek lehetnének. Ezek a rendszerek emellett csak durva aprításra alkalmaz­hatók, nem pedig finom kolloidális disz­perziók előállítására, mivel a velük előál­lított kolloidok túlságosan sok, a dörzsö. 30 lés által szabaddá vált fémet tartalmaz nak. A jelen bejelentés tárgya oly új eljá­rás és kolloidmalom, amely az előbb em­lített vaktmennyi hibát a lehetőségig 85 megszünteti, azonos erő- és időszükséglet esetén finom kolloidokban nagyobb kiter­melést biztosít, emellett egyaránt alkal­mas hígfolyós és pépszerű anyagok ke­zelésére, valamint két- és háromfázisos kolloidok és emulziók előállítására, végül 40 még különböző anyagok szemikolloidális állapotának száraz úton való elérését ia lehetővé teszi. Az eljárás azon az új elgondoláson alapszik, hogy, ha egyetlen verő- vagy 45 dörzsölőhatás helyett kétféle verő és szét­zúzó vagy szétlapító hatást alkalmazunk egv munkamenetben, úgy rendkívüli elő­nyöket érhetünk el. Ilykóp egy általános aprítóeljárást viszünk keresztül. A fogas- 5^ keréknyomás útján elért szétzúzásnál lé­nyegesen nagyobb erőmennyiséget taka­rítunk ineg, mint a dörzsölésnél, s emel­lett megvan az az előny, hogy a diszper­gálófolyadék vagy szer, valamint a védő- 55 kolloidok az aprításnál bensőleg és azon­nal érintkezésbe lépnek a zúzó felülettel s ezáltal a rákövetkező verőhatást erősen fokozzák. A találmány szerinti géppel az eddig 60 ismert kolloidmalmokkal szemben a lehető legnagyobb ütközőhatást érjük el, mivel itt az ütközést úgy visszük keresztül, hogy az ütközési szög nem a verőhatás irányá­ban, hanem ezzel ellentétes irányban, 65 vagy bizonyos szög alatt érvényesül. Hogy ezt elérhessük, a kolloidmalmok­nak tökéletesen új típusát kellett megte­remteni. Kísérletek útján megállapítást nyert, hogy, ha a verők és ellen verők kü- 70 lönbözőképen kombinált és kiképezett fo­gaskerekek alakjában hatnak egymásra, úgy lehetségessé válik mindkét elvnek, a verő- és zúzóhatásnak, egy készülékben s egy munkamenetben, a leírt előnyök el- 75-

Next

/
Thumbnails
Contents