100295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges zeolitok előállítására

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100295. SZÁM. — IVli/1. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges zeolitek előállítására. Rey mersholms Ganila Industri Aktiebolag cég" Ilalsingborg. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 8-ika. Svédországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 13-ika. A természetben előforduló különböző fajtájú vas-aluminium-szilitkátok, mint pl. a kaolin, bauxit és más többé vagy kevésbbé tűzálló anyagok egyáltalán nem, 5 vagy csak kis mértékben birnak olyan báziskicserélő tulajdonságokkal, amilyenek a természetben előforduló szilikátokra, mint pl. a zeolitekre és hasonló szilikátokra jellemzők. 10 A jelen találmány tárgya eljárás úgynevezett mesterséges zeoliteknek kaolinból, bauxitból és más haisanló Vas-aluminiumszilikáfakból ós különböző fajtájú többé vagy keviésibbé tűzálló anyagokból való 15 előállítására, amennyiben az ilyen természetes szilikátokat ismert módon savval és vagy savanyú atkalisóval feltárjuk, úgy hogy a szilikát megbomlik, mire a szűrés után visszamaradó maradékot, az úgyne-20 vezett agyaghuladékot, amely főleg kovasavból és savakban oldhatatlan vas- és alum i n iumoxidokból áll, nyomás alatt az alkalifémek ós vagy az alkaii földfémek oxidjaival, hidroxidjaival vagy fcarbotnát-25 jaival vagy ezek keverékeivel főzzük. Ha a fentemlített fajtájú agyagot alkalmas módon valamely ásványi savval, pl. kénsawal, sós&Wal Vagy salétromsavval feltárjuk, amint az pl. aluminiumsóknak 30 a feniteanlített agyagokból savanyú úton nji.lt edényben Vagy nyomás alatt való előállításánál ismeretes, akkor az eredeti szilikát megbomlik és szűrés után az alkalmazott savnak megfelelő aluminiumsó 35 oldatát kapjuk, amely só a használt agyag minősége szerint niaigyobb vagy kisebb mennyiségű vassóval (ferro- vagy ferrivegyületekkel) van tisztátalanítva és egy •maradék marad vissza, amely kovasavból az aluiminiumnak és vasnak savakban oldhatatlan oxidjaiból áll. A fentemlített feltáráshoz ismert módon és körülbelül ugyanolyan eredménnyel a megfelelő savaknak savanyú alkalisóit, adott esetben savakkal való keverékben is használhat- 45 juk. Az ismeretes agyaghulladék (1. Cfeean. Ztg. 1907. 28. sz, 355. oldal) époly kevésbibé bír báziskicserélő tulajdonságokkal, mint az eredeti agyag; az agyaghulladék azonfelül nyálkás konzisztenciájánál és az eb- 50 bői következő, folyadékkal szemben való áthatatlansága folytán, szűrőanyag gyanánt kevéssé alkalmas. Ha azonban ezen, magában véve értéktelen hulladékot az alkalifémek és vagy 55 az alkaii földfémek oxidjaival, hidroxidjaival vagy karbonátjaival vagy ezen anyagok keverékeivel nyomás alatt főzzük, akkor egy porózus, horzsakőhöz hasonló strukturájú szilikátot kapunk, 60 amely erős báziskicserélő tulajdonságokkal bír és kifejezett porozitásánál fogva, folyadékokat igen könnyen átenged ós ennek folytán szűrőanyag gyanánt nagyon alkalmas. 65 Kitűnt, hogy az így kapott szilikát olyan báziskicserélő képességgel bir, amely 2500—3000 mg. CaO-nak felel meg 100 g. szilikátra, ennek folytán egy mesterséges zeolitet képez, amelynek bázis- 70 kicserélő ereje lényegesen felülmúlja azt, a képességet, amelyet más módon előállított mesterséges zeolitek kel vagy permutitékkel eddig el lehetett érni. Az agyaghulladéknak a fent leírt mó- 75 don az alkaliák ós vagy a fötdalkaliák oxidjaival, hidroxidjaival, karbonátjaival való főzése által, továbbá a szilikátok hidratiziálásóit közvetlenül elérjük, ami a bázisikicserélő erő előfeltétele. 80