100294. lajstromszámú szabadalom • Kerékszerkezet

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI Jigm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100294. SZÁM. — V b. OSZTÁLY. Kerékszerkezet. Ring-feder G. m. b. H. Uerding-en. A bejelentés napja 1929. évi május hó 31 ike. A találmány hajlításra igénybevett tengelyekre rázsugorított vagy rásajtolt kerekekre vonatkozik. A találmány különösen sínjárművek kerékkészleteihez al-5 kalmas és itt a tengely és a kiilőkkel ellátott agy vagy ú. n. „csillagagy" között, valamint a kerékabroncs és a csillag (küllőcsoport) között az eddigieknél sokkal biztosabb összeköttetést eredményez. 10 Ezenkívül a találmány révén a tengely törési biztonságát fokozzuk és a kerék szerkezet súlyát tetemesen csökkentjük. A csatolt rajzok a találmánynak sínjárművek kerékkészletei számára való ki 15 képzését több példaképpeni megoldási alakban, vázlatosan tüntetik fel. Az ]. ábra az egyik megoldási alak szerinti kerék felső felének keresztmetszete. A 2. ábra. metszet az 1. ábrának I—I vo-20 nala szerint. A 3. ábra egy második foganatosítási alak szerinti kerék felső felének keresztmetszete. A 4. ós 5. ábra egy harmadik megoldási 25 alak kerékkoszorújáiiak és a kerékcsillag felső részének metszetei, még pedig a 4-ábrán a rázsugorítás előtt, az 5. ábrán a rázsugorítás után láthatók. A fi—8. ábrák a 4. és 5. ábra szerinti meg-30 oldási alak változatainak vázlatos keresztmetszetei. A 9. és 10. ábrák a kerékkoszorú és a szomszédos csillagkoszorúrész keresztmetszetei, melyek a 3. ábra szerint a kerékabroncs 35 és a csillagkoszorú között alkalmazott rugalmas gyűrű további megoldási alakjait személtetik. A 11. ábra a csillagkoszorúuak a csillagtárcsával párhuzamos metszete, mely a. csillagkoszorú módosított megoldási alak- 40 ját vázlatosan mutatja. Az eddigi kerékszerkezeteknél kitűnt, hogy a tengely törése nem abban a keresztmetszetben következik be, mely a számítás szerint a legnagyobb mértékben fö van igénybevéve, hanem kb. az 1. ábrán x—x-szel jelölt keresztmetszetben, az (a) tengelynek a (b) agyba való belépési helyén. E körülmény oka abban rejlik, hogy az eddigi agyak minden ponton arány ta- 50 lanul vastagra vannak szabva és így egész hosszukban nagy szorítónyomásokkai huzatnak fel a tengelyre. Ennek következtében nagymérvű harántirányü kontrakció igénybevételek lépnek fel, 55 melyek a főfesziiltségekhez hozzáadódnak és így törést okozhatnak. Emellett figyelembe veendő, hogy a. tengely főfeszültségei az y—y keresztmetszetben lényegesen kisebbek, mint az x—x keresztmetszetben, 60 miért is harántirányú kontrakció? igénybevételek az y—y keresztmetszetben nem járnak veszéllyel, de annál inkább az x—x keresztmetszetben. A találmány egyik jellemző sajátsága 65 már most abban áll, hogy a (b) agy az y—y keresztmetszettől az x—x keresztmetszet felé vékonyodik, minek folytán az agynak a tengelyre való rábúzásánál az előbbi, y—y keresztmetszetben, vagyis a 70 kevésbé vagy nem veszélyeztetett ponton nagymérvű felületi nyomások, ellenben a veszélyeztetett x—x keresztmetszetben csak csekély felületi nyomások lépnek fel, ami a tengelynek hatékony tehermentesí- 75 tését jelenti. E kiképzés további előnye a tetemes súlymegtakarításban áll, mely a 3. ábrán jelzett üreges tengelyek alkal-