100282. lajstromszámú szabadalom • Tömör völgyzárógát
Megjelent 193Q. évi jnn ins li ó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 100282. SZÁM. — XY/e. OSZTÁLY. Tömör völgyzárógát. Dr. Ing. Probst Emil műegyetemi tanár és dr. Tölke Frigyes műegyetemi tanársegéd Karlsruhe (Baden). A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 10-ike. A találmány tömör völgyzárógátra vonatkozik, mely különösen oly völgyformáknál találhat alkalmazást, ahol az ívelt torlaszfal alkalmazása látszik előnyösnek. 5 A találmány abból a törekvésből keletkezett, hogy az ívelt torlaszfalaknáil a boltozati- és súlyhatásnak eddigelé elkerülhetetlen összekeverődése lehetőleg kiküszöböltessék. Ilyen módon egyszerű és tiszta 10 erőelosztáshoz jutunk. A rajz 1—5. ábrái a találmány példaképpeni, megoldási alakjait szemléltetik. Az 1. ábra a zárófal fölülnézete, a 2. ábra pedig alsó-vizi oldalnézete. A 15 3. ábra metszet a 2. ábra III—III vonala szerint. A 4. ábra metszet a 2. ábra IV—IV vonala szerint Az 5 .ábra a közbenső rétegnek ágyazási 20 lehetőségét, nagyobb léptékben szemlélteti. A találmány szerinti zárófal, amely egymástól több (f) hézag útján elválasztott és megfelelő mélyen alapozott, több (a) 25 tömbből összetett, alsó, falazott testből (2. ábra) és a felső (b) faltestből áll, lényegében, függélyes állású boltozat alakjával bír. A (g) boltozathézagokat, zsugorodási repedések megelőzésére, ismert módon, 30 nyitva hagyjuk és később zárjuk el. Az (a) tömbök közötti (f) hézagok nyitva maradnak és a vízoldal felől, ismert módion tömíttetnek. Az ily módon létesített, duzzasztó fal 35 alsó részének stabilitása csupán a fal súlyától függ. Emellett a duzzasztó falnak ebben a részében hőmérsékleti ingadozások és zsugorodások, melyek az ívelt duzzasztó falaknál éppen ezen a helyen kedvezőtlenek, a szerkezetre nem gyakorolnak te- 40 temes befolyást. Az ily módon előállított duzzasztó fal felső része az alsó rész felé ugyan még nem mozoghat szabadon, úgyhogy a boltozatnak ezen a helyén fellépő ívhatáson kívül még súlyhatások is 45 fellépnek, melyeknek nagysága esetrőlesetre megvizsgálandó és figyelembe veendő. A találmány szerinti, további újítás szerint, a duzzasztó fal két (a, b) részét képr 50 lékeny (d) anyag, útján választjuk szét egymástól, miáltal rugalmas elmozgások válnak lehetővé és így a boltozatban, lényegében, már csak ívhatás lép föl. Különös esetben a közbenső réteg oldalát 55 védhetjük és a víz felé eső oldalt tömíthetjük. így pl. az 5. ábrában a felső és alsó rész nyúlványai (h, i, k)-val vannak jelölve. A képlékeny anyag felrakása előtt az (a) tömböket, célszerűen, cementből 60 készült, sima bevonattal látjuk el. A felső (b) rész alakját az erőviszonyoknak megfelelően választják meg. A gazdasági szempontból, előnyös, megközelítőleg egyforma átmérőjű köralak meg- 65 tartása mellett, a boltszékeken ;(boltvállakon) (c) nyúlványok elrendezése bizonyul célszerűnek, melyek az oldalirányú nyor másoknak kifogástalan átvitelét teszik lehetővé és esetleg fegyverzettel is elláthatók. 70 A duzzasztási magasság felosztásánál célszerű lesz a duzzasztási magasságnak kb. V2/-V3 iát nehézsúlyú fal gyanánt képezni ki, ahol is az erősen bevágott U-szelvényű völgyek számára inkább az utóbbi, 1 /8 érték jön figyelembe.