100281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges háziskicserélő szerek előállítására
dandó alkáliás reakcióig való hozzáadása és az 1. példa szerint tovább-feldolgozás után olyan termék áll elő, mely a vízből kovasav állandó felvételére alkalmas. 5 9. 8,4% Na2 0 és 27,2% Si02 -tartalmú 100 rész vízüvegből és sósavból előállított kovasavszolhoz 137 rész cirkonoxiiklorid oldatát adjuk hozzák, kb. 425 rész 10%-os nátronlúg adagolásával alkáliás reakciót 0 idézünk elő és a terméket az 1. példában megadott módon dolgozzuk fel. A termék vízzel kovasavegyensúlyban van. Ha kevesebb cirkonoxikloridot alkalmazunk, úgy a termék a víznek kovasavat fog le-5 adni. Az összes példákban használhatjuk a javasolt kloridok helyett más savaknak fémsóit, pl. szulfátokat is, melyekből alkáliákkal kolloidális hidroxidok válnak 0 le. Ugyancsak nem szükséges az sem, hogy bázikus anyagként nátronlúgot alkalmazzunk. Lehet dolgozni kálilúggal vagy ammóniákkal, valamint olyan anyagokkal is, melyek hidrolízis következtében alká-5 liásan reagálnak, mint pl. alkáJiborátok, alkálikarbonátok. Az összes szabad alkáli vagy annak egy része helyett szilárd alakban vagy oldatban aluminátokat is alkalmazhatunk. Ez esetekben azután a haszná-3 landó fémsómennyiséget, melynek oxidja a, kovasav mellett a báziskicserélőszerekben jelenlevő savanyú komponenst képezi, egészben vagy részben alumináttal kell pótolni. Alkalmazhatunk földalkáli-3 kus bázisokat, mint pl. mósztejet is. Ez esetben azonban a végtermékeket báziskicserélésre való használatuk előtt konyhasóoldattal regenerálni kell. Ugyanez ajánlatos alkáliás bázisok alkalmazása esetén ) is, mert a termékeknek rendszerint közönséges vízzel történő mosálsakor máris részleges báziskicserélés megy végbe, úgyhogy a végtermékek földalkálit (magnéziumoxidot hozzászámítva) tartalmaz> nak bázikus komponens gyanánt. Nem vagyunk korlátozva egynemű (egységes) fémsó használatára sem. így pl. dolgozhatunk aluminiumklorid ós alumiumszulfát elegyével vagy megfelelő vas-1 vagy alumínium- vagy cirkonsók elegyeivel is. Ugyancsak nincs a találmány csak a példákban említett három fém-, alumi nium-, vas és cirkonsóinak alkalmazására korlátozva. Alaklmaahatjuk mindazon fé> meket, melyek oxidjai báziskicserélő anyagokban a kovasav mellett savanyú kom ponensek gyanánt léphetnek fel. A csapadékoknak vagy kocsonyás anyagoknak AT agy egyéb anyagoknak használatra kész báziskicserélőkre való feldolgozása- 60 nál nem vagyunk az 1. példában meg adott eljáráshoz kötve. így pl. az anyagok szárítását azok kimosatlan, vagy nem teljesen kimosott állapotában is végezhet* jük, s a szárítás az 1. példában említet 65 teknél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleteken, adott esetben vákuumban vagy nyomás alatt is történhet. Kovasav elv onó báziskicserélőket ugyanúgy, mint nedves úton, ömlesztési mód- 70 szerekkel is előállíthatunk, ha a fent megadott, a találmány szerinti szabályt követjük ós pl. gondoskodunk arról, hogy az ömlesztési termékekben a Si02 és A12 03 között körülbelül 1:05 vagy annál 75 nagyobb molekuláris viszony álljon fenn. 10. 60 rósz szódát, 33 rész hamuzsírt, 40 rész káliföldpátot és 37—39 rész timföldet (pl. víztelenített kovasavban szegény bauxitot) összeömlesztii nk s az ömlesztéket 80 ismert módon hidratizáljük. Az új báziskicserélők regenerálása a szokásos módon, pl. konyhasóoldattal, történik. Ezáltal azonban a kötött kovasavat még nem távolítottuk el tökéletesen. 85 Ezt inkább az elhasznált báziskicserélő szereknek adott esetben nyomás alatti, egyidejű vagy egymásután következő, alkáliák vizes oldataival, forró vízzel vagy szénsavval vagy más kovasavoldó szerek- 90 kel való kezelés útján végezzük. A kovasavat célszerűen csak azután távolítjuk el, amikor már a keménységokozókat alkálisóoldatokkal eltávolítottuk. Szabadalmi igények: 95 1. Eljárás mesterséges báziskieserólő szerek előállítására, pl. nedves reakciók vagy a báziskicserélóshez szükséges alkatrészeket tartalmazó nyersanyagelegyek összeömlesztése által, azzal 100 jellemezve, hogy olyan nyersanyagelegyeket dolgozunk fel, melyekben a kovasav aránya azokhoz az alkatrészekhez, melyek a báziskicserélő végtermékben fémoxidhoz vezetnek, a 105 fémoxidokhoz vezető alkatrészek javára annyira van felfelé eltova, hogy a végtermékek a báziskicserélésnél kova-isavat már nem adnak le. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana- 110 tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a végtermékékben olyan fémoxidfeleslegeket létesítünk, melyek mellett a
