100265. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolás

_ 4 — szerétől erednék, még pedig sugárirány­ban befelé a (6) rúgó erejétől, sugár­irányban kifelé a centrifugális erőtől és a kerület mentén a forgástengely körüli 5 töimiegtehetetlenségi nyomatéktól, illetve a forgómozgásnak ellenszegülő ellenállástól. Míg a (2) lendítőtestek a centrifugális erő, a forgástengely körüli tehetetlenségi nyomaték és a kapcsolódás létrehozásának 10 feliadatáit egyszerre látják el, addig a (3) billenőcsiap rendeltetése az, hogy egy­idejűleg mozgékony menesztő és reteszelő­szerv legyen. A nyugalmi helyzetet a 3. ábra tünteti 15 fel. A (2) leindítőtesitek, amelyeket a (6) rúgók ekkor egyedül szereplő ereje, amennyire csak lehetséges, összehúz (és amelyek pl. a rajztechnikai okokból az 1. és 2. ábrán szemlél Letett középhelyzettől 20 (i) darabbal befelé mozdultak el), a (K) íorgattyúcsapokon a vezérlőlapok (S) szé­lei által megfogott (3) billenőcsiapokat oly mértékben húzzák befelé, hogy azok hen­geres (C) része (a (k) és (c) játék meg-25 szünte után az (Ai) horony fenékhez tá­maszkodik. Ilymódon mindegyik b: lleinő­csap a (K) és (C) helyeken az (Ai) és (S) alkotta logó közé kerül, amely azokat, függetlenül attól, hogy az (A) üregek és 30 az (P) ablakok között milyen helyzetet foglalnak el, a 3. ábra szerinti kb. álló­helyzetbe kényszeríti. íía a motor, melynek sztátortekercselé­sét az indítási fokozatba kapcsoltuk be, 35 pl. a 4. ábrán látható nyíl irányában moz­gásba jön, akkor a. (2) lendítőtestek gyű­rűrendszere csak akkor tud részt venni a forgómozgásban, ha a inóiortengellyel együtt azonnal mozgásba jövő (1) meg-40 hajiórésszel a kerületi erő számára erő­átviteli kapcsolatba került. Ha például a (3) billenőcsap úgy a meghajlórész (A) üregében, mint az (F) ablaknyílásban is a kerületmenti mindenkori kilengési pá-45 lyájának éppen közepén van (3. ábra), akkor az (1) meghajtórésznek, eleinte még a (3) billenőcsapnak és a (2) lendítőtest­nek nyugalmi helyzete mellett, -/ szöggel kell elfordulnia, mielőtt a (3) billenő csa-50 pot az (Am ) oldal segítségével magával viheti. Azután a (3) billenő csappal együtt még fi szöggel kell tovább halad­nia, mielőtt a körülbelül álló helyzetben tartott (3) billenő csap (M) felületei a 55 lendítőtest (Fr a ) ablakfelületeihez érnek, amikor is aztán a billenőcsap a lendítő­testrendszert magával tudja vinni, még pedig úgy, hogy ez a rendszer az (1) meg­hajtórész tengelyének irányához képest diametrálisan szemben fekvő két (Am ) 60 helyen ütközik a biilenőcsaphoz. Mielőtt tehát a (2) lendítőtestek forgó mozgásukat egyáltalán megkezdhetik, előbb — a motor forgásirányától függet­lenül — feltétlenül mindig ennek az üt- 65 közési helyzetnek kell létrejönnie, amely­ben a billenőcsap (M) felületei a forgás irányában azokat megelőző (Fm ) ablak­felületekhez fekszenek. Ennek folytán a (3) billenőcsap a kezdettől fogva elfog- 70 lalt kb, álló helyzetéből az (E\„) oldalak hajlása által pontosan megszabott álló helyzetbe kerül, mert felület felülethez fekszik, amely felületek a gyorsulás okozta nyomást, amely a mótor gyorsu- 75 lási periódusának egész tartama alatt a billenőcsap álló helyzetét törekszik fenn­tartani, a lendítőtestek tömegére vi­szik át. Mindezekből következik, hogy ha a nö- 80 vek vő fordulatszámmal együtt gyorsan növekedő centrifugális erő a (6) rúgók erejét legyőzi és a (2) lendítőtestek sugár­irányban kifelé mozognak, akkor a len­dítőtestek (F,.) hengerfelületei az (i) út 85 hátrahagyása után a pontosan álló hely­zetben tartott (3) billenőcsap keskeny (R) 1h•ngerfeliiletdarabjának közepéhez kény­telenek támaszkodni és ott elreteszelődni (4. ábra). Ugyanekkor [a (c) játéknak 90 megfelelő út. megtétele után] a (3) bille­nő csap hengeres (C) része sugárirányban kifelé a meghajtórész üregének (A,.) hen­gerlolületére fekszik fel. Bármekkorára is emelkedik a fordulatszám, a (2) lendí- 95 tőtxstek ebben az elreteszelt helyzetben a centrifugális erő hatásának nem képesek engedni és a kapcsolás kikapcsolva marad. Ez a helyzet — az alább tárgyalandó különleges rendszabályoktól egyelőre el- 100 tekintve — még akkor sem változik meg, ha a mótor végül teljes üresjárási fordu­latszámát elérte és az (M) és (Fm ) felü­letek többé nem visznek át semmiféle gyorsulási nyomást. A kapcsolás kikap- 105 esolva marad és a mótortengely, a meg­hajtórésszol merev kapcsolatban, a terhe­léssel összekötött álló szíj tárcsátok gör­gős ágyazása mellett, teljes üresjárási fordulatszámával forog. 110 A 4. ábrában szemléltetett elreteszelt helyzetben csak akkor következik be vál­tozás, ha az elektromos kapcsoló átváltá­sával vagy egyéb módon a forgó mótor­tengelyre késleltető mechanikai hatást 115 fejtünk ki, amely az átkapcsolás kísérő jelensége. Ebben a lassításban a billenő­csap (R) és (C) gördülőfelületeihez tá-

Next

/
Thumbnails
Contents