100230. lajstromszámú szabadalom • Henger égési erőgépekhez, különösen kétütemű gépekhez

Megjelent 1.930. évi jnniiis hó 16-án. MAGYAR RÍRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 100230. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Henger égési erőgépekhez, különösen kétütemű gépekhez. Climax Motorenwerke und Schiffswerft Linz A.-G. céges Mandler Jenő mérnök Wien. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi november hó 7-ike. A találmány égési erőgépekhez, különösen forgattyúház-öblítéssel működő kétütemű gépekhez való hengerekre vonatkozik. Az ily gépeknél a hűtővízköpenyt a 5 csatolt rajz 4. ábráján látható módon, lényegében a hengerfallal párhuzamosan és a henger alsó végéig nyúlóan szokták elrendezni és innen a forgattyúház falait ferdén kifelé vezetik. Ez a megoldás min-10 denekelőlt azt a hátrányt mutatja, hogy csupán a tulajdonképpeni henger kap hűtést, míg a légszivattyú gyanánt működő íorgattyúháznak a mótor nagy szívó teljesítményére nézve fontos hűtéséről, vala-15 mint a légbebocsátó nyílásoknak és az öblítőcsatornának hűtéséről nem gondoskodtak. Az eddigi megoldás további hátránya, hogy a henger oldalain lévő különböző illesztési felületek, nevezetesen a tisz-20 títólyukak, a légbebocsátó nyílások, a kipuffogó nyílás stb. illesztési felületei különböző síkokban vannak, úgyhogy e felületeket külön-külön kell megmunkálni. Ezenkívül a hengernek többszörösen megtört felülete a 25 kezelésnél vagy kikészítésnél, pl. lakkozásnál stb. tetemes munkatöbbletet! igényel. Az említett hátrányokat a találmány szerint akként kerüljük el, hogy a hűtővízköpenyt a felső hengerperem kerületétől a 30 forgattyúház körvonalához tangenciális,an vezető, egyenesvonalú alkotóval létesítjük. Ezzel a íorgattyúház felső részének, valamint az öblítő légcsatornának és a légbebocsátó nyílásoknak hatásos hűtését érjük el. 35 A hengernek ily módon létesülő, lényegében egyenesvonalú felülete valamennyi oldalt lévő illesztési felületnek egyidejű megmunkálását teszi lehetővé, ami a gyártás jelentékeny olcsóbbodásával jár. A csatolt rajz a találmány szerinti hen- 40 ger megoldási példáját tünteti fel. Az 1. és 2. ábra a hengert két egymásra merőleges függélyes hosszmetszetben mulatja. A 3. ábra vízszintes metszet a 2. ábrának 45 A—B, C—D vonala szerint. A 4. ábra az eddigelé szokásos kiképzésű henger függélyes metszete. Míg az eddigi elrendezést mutató 4. ábra szerint az (m) hűtővízköpeny az (n) hen- 50 geríallal párhuzamosan van elrendezve és a hűtővíztér csak a henger alsó (o) végéig ér, addig a találmány szerinti kiképzésnél az (f) hűtővízköpeny a felső (p) hengerperemtől, egyenesvonalúan, a forgattyúház 55 ház körvonaláig terjed. Ezzel a forgattyúház fölött a (g) hűtővíztér létesül, mely a forgattyúház négy sarkán mélyen lenyúló (h) tarsolyokká van kiképezve. Világos, hogy a (h) tarsolyok révén a (b) légbe- 60 bocsátó nyílások igen hatásos hűtést kapnak. Ezenkívül a hűtővíz a (d) öblítőcsatornái nemcsak keskeny oldalfelületein, hanem (e) hátsó felületén is súrolja. Az elrendezés egyúttal akként van foganatosítva, 65 hogy a (c) tisztítólyukaknak, a (b) légbebocsátó nyílásoknak és az (r) kipuffogó nyílásoknak a heinger két oldalán lévő illesztési felületei közös síkokban vannak és így egyetlen munkafolyamatban, egyidejű- 70 leg munkáihatók meg. Az előállítás további könnyítését és egyszerűsítését a találmány szerint azzal érjük el, hogy az említett illesztési felületeket megmunkáló szerszámok, mint pl. gyalu- 75 kések, marók, csiszoló korongok számára lefelé szabad kifutást létesítünk azáltal, hogy a henger (i) megerősítő lebbentyűit a