100227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás igen tiszta vasoxid és kén előállítására vastartalmú szulfidércekből
- 3 — lévő kén is visszatartassék. Ha 1—6 atm. gőznyomást (manométernyomást) tartunk fenn a kazánban, akkor a kén számára legjobb kondenzálási hőmérséklet önmű-5 ködően áll be a csövek körül. A kén kondenzálása körül visszamaradó, főleg nitrogénből álló gázokat vagy a szabadba vezetjük, vagy a bennük foglalt nitrogént értékesítjük. 10 A ehlorozási folyamattal kapcsolatban megemlítendő, hogy ha a vasklorürt (Fe Cl2 ) és a vaskloridet (Fe Cl: ! ) egymás után, külön készülékekben fejlesztjük, akkor kétségtelenül az első művelet kétszer 15 annyi klórt igényel, mint a második. Ennél a munkamódnál tehát az égőtől jövő klór árama egy nagyobb és egy kisebb részáranira oszlik. Oly ércnél, amely csupán vasat tartalmaz szulfid gyanánt, a 20 két áram közötti viszony pontosan 2:1. Ha az érc nikkelt, vagy más klórt, rögzítőfómet is tartalmaz, akkor a nagyobb áram megfelelően növelendő. Ha ily módon osztott klórárammal dol-25 gozunk, akkor további előnnyel számolhatunk, minthogy a vaskloridet a kisebb klóráram segélyével gőzalakban kaphatjuk, melyet híg állapotban elégethetünk. Ily módon elkerüljük a vasklorid külön 30 elgőzölőgtetésének kényelmetlen műveletét. Az ily módon kifejlesztett klór i hígabb, mint ha vaskloridet gőzölőgtetnénk el, hogy az elégetéshez töménygőzt létesítsünk. A vasklorid elégetésére szolgáló 35 levegővel beáramló hitrogénnek 2 /3 része a vasklorür létesítése után a kondenzátorból ki, vagy elvezettetik, míg Vs-a visszakerül .az égőhöz. Ily munkamód mellett, a rendszer s tation ár állapo tában, £0 a klór koncentrációja kb. 18.5%—25%; a nagyobb hígítás a kén termelésénél a már említett okokból előnyösebb. A találmány szerinti eljárás mesterséges készítményekkel, pld. tisztátlan féí5 mekkel és szulfidokkal (matté), valamint koncentrátumokkal és természetes kénércekkel kapcsolatban is alkalmazható. A nyersanyagot minden esetben finoman granulált alakban használjuk. Ha ada>0 gonként dolgozunk, akkor különböző szemcsenagyságú keveréken a gázok nem hatolnak át könnyen, miért is kívánatos, hogy a szemcsés termék lehetőleg egyforma szemcsenagyságú részadagokká ,5 osztassék, melyek külön kezelendők. Némely esetben különböző méretű szemcsékből álló'rétegek egymás fölött elrendezve dolgozhatók fel. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas berendezésnek 60 példaképpeni megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra egyetlenegy klórozókamarát tartalmazó készülék vázlata. A 2. ábra hasonló nézet két klórozókama- 65 rával, de a vasklorid számára való elgőzölögtető nélkül. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a kezelendő anyagot, pld. ércet, a (6) tölcséren át adagoljuk az (5) klórozókamarába, 70 mely kamarán a (8) égési (oxidáló) kamrából a (7) cső útján betáplált klórárammal ellenáramban vonul át. Az (5) kamrában a klór helyettesíti a ként, mely utóbbi azon legalacsonyabb hőmérséklet- 75 nél, melynél még gőzállapotában van, más gázokkal higítva, a (9) csövön át a (10) sűrítőbe áramlik. Az itt cseppfolyósán kondenzálódó kén a (11) vezetéken át távozik, míg a kísérőgázok fent, (12)-nél 80 hagyják el a kondenzátort. Szilárd vasklorid és a meddők (melyek más fémklorideket, pld. nikkelkloridet tartalmazhatnak), a (13) vezetéken át, a (14) elgőzölögtetőbe hullnak, ahol a vaskloridet elgőzö- 85 lögtetjiik és a (15) csövön át a (8) égési kamrába vezetjük, melybe a (16) csövön át, nagymértékben előhevített levegőt táplálunk. A keletkezett vasoxid (17)-nél vezettetik el, míg a meddőt (18)-nál ürítjük 90 ki az elgőzölögtetőből. A meddőt, szükség esetén, a benne foglalt nem vastartalmú, értékes anyagok kitermelésére további kezelésnek vethetjük alá. A (8) kamrában való elégetés útján visszatért klórt a (7) 95 csövön át újból az (5) klórozókamrába vezetjük, vasat és ként tartalmazú újabb ércadag kezelésére. A 2. ábra szerinti kivitelnél az (5) klórozókamrában foglalt ércet, vagy más 100 anyagot a (8) égési kamrában visszanyert klórnak csupán kb. 2 /3 részével kezeljük, miáltal az 1. ábra nyomán ismertetett módon ként kapunk gőz alakjában, amely a közömbös gázokkal együtt a (10) sűrítőbe 105 aramlik. A szilárd vasklorür, az (5) kamrából, a (lt») cső útján, az alatta fekvő (20) klórozókamrába üríttetik ki. A (8) égési kamrából kiinduló (21) klórvezetőcső (22)nél kétfelé ágazik. Az egyik, (23) ágon át no a klór % része a (24) kénkloridfejlesztőbe áramlik, mely a kívánt reakciót létesítől kénkloridet táplálja be az (5) kamrába. A klórnak utolsó 1 /3 része a másik, (25) ágon át egy második (20) kamrába áramlik, 115 melyből a meddő a (18) vezetéken át ürül
