100225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás úttestek csömöszölt betonburkolatainak előállítására

Megjelent 1.930. évi jnniiis hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYT jKEgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100225. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás úttestek csömöszölt betonburkolatainak előállítására. Bauindustrie G. m. b. H. Köln-Kaik. A bejelentés napja 1929. évi október hó 26-ika. A csömöszölt betonból készült útburkolatok, a hideg hatásiár'a vagy a talajnak későbbi, egyenlőtlen ülepedése folytán, gyakran repedésre hajlanak. A repedések 5 szegélyeit, a forgalom, részben a közvetlen igénybevétel, részben a rajtuk keresztül az altalajba hatoló esővíz folytán, előbb-utóbb tönkreteszi. Nehéz továbbá az ilyen uttestburkoilaitok nagy kiterjedésű 10 betontesteit a betonanyagnak majdnem elkerülhetetlen, egyenlőtlen eloszlása és lekötése folytán oly egységesen előállítani, amint az a hordképesség szempontjából kívánatos volna. Végül az új vezetékcsövek 15 vagy kábelek lefektetéséinél vagy javításánál szükséges feltörési munkák, osztatlan betonburkolat esetén, körülményesek és időtrablók. Az említett vezetékek lefektetése vagy javítása után, a feltört hely 20 sokszor csak tökéletlenül zárható el újból. A találmány szerinti eljárás utcák, illetve úttestek csömöszölt betonból készült burkolatának fent kifejtett hátrányait küszöböli ki. Az új eljárás lényeige 25 az, hagy betonburkolatot, magán a lefedendő úttesten, egyes tömbalakú szakaszokban, úgy állítjuk elő, hogy a csömöszölésnél minden egyels új tömb a szomszédos tömbök vele érintkező, hullámos 30 felületeivel eresztékszerűen kapcsolódik. A szomszédos tömbök betonimasszájának egyesülését lazán az eresztékekbe helyezett szigetelőanyag gátolja meg. Már javasolták útburkolatok betontöme-35 gének az úttest ágyára, külön tömbökben való rácsömöszölését, de ezek a javaslataik válaszfalak elhelyezését kontemplálták az egyes tömbök közé, melyek csömöszölésri él a tömbök alakját megállapítják és a tömböket egymástól elválasztják. Ezzel szeim- 40 ben az új eljárásnál az egyes tömbök a szomszéd tömbökkel már keletkezésük idején közvetlenül érintkeznek és velük eresztékek útján kapcsolódnak. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás út- 45 ján kapott beton utburkolat perspektivikus képe, ahol is az ábrának jobboldali főrésze úttest-burkolatot, az ábra bal felső sarka a hozzátartozó gyalogjárónak könynyebb burkolatát szemlélteti. A 50 2. ábra parttöltést szemléltet, ugyancsak perspektivikus ábrázolásban, mely úgy vízszintes felületén, mint oldalas rézsűjén a találmány szerinti eljárás útján előállított betontömb-burkolatot hord. A 55 3. ábra az összefüggő burkolatból kleméit betontömb axonoimetriikus képe, nagyobb léptéikben. A 4. ábra a 3. ábra szerinti tömb függélyes metszete. 60 Az egyes tömböket soronként, egymás után, használati helyzetűikben állítjuk elő, miközben a saluzást részben a szomszédos tömbök, részben ismert fajtájú alakdarabok alkotják. Az ilymódon létesített tömb- 65 forrnák beesöimöszöléso előtt a szomszédos tömbök íormáképző falait pl. agyagból, kátrányból való szigetelőréteggel kenjük be. Ezáltal meggátoljuk a szomszédos, csömöszölt tömbök egyesülését. Ilymódon 70 a betonburkolat nem alkot merev egésizet, de az úttestre ható terhelés, a tömbök hnllámailakú egyimásbafogódzása folytán, a szomszédos tömbök 'közvetítésével, nagyobb útfelületre vitetik át. Esetleges fel- 75 törési munkáiknál az új eljárás szerint előállított betonburkolat azzal az előnnyel jár, hogy két szomiszédos tömb szétzúzása