100219. lajstromszámú szabadalom • Erjesztő eljárás
6 Megjelent 1930. évi jnnius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100219. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Erjesztő eljárás. Bertin Charles Octave vegyész és Drivon Alphonse Yictor földbirtokos Algír. A bejelentés napja 1929. évi május hó 13-ika. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 22-ike Természetes cukortartalmú, édes ízű erjesztett italok készítése, már régen foglalkoztatja a termelőket, mivel fogyasztásuk folyton nő. 5 Ezek készítése jelenleg általában a következő három eljárással történik: a) teljesen erjesztett folyadékok kiédesítése erősen cukrozott és nagy adag antiszeptikummal konzervált természetes le-10 vek által; b) egymásra következő erjesztések és az élesztők eltávolítása; c) egymásra következő erjesztés és hevítés által a folyadéknak toxinokban való 15 gazdagítása. Ezen eljárások mindegyikének oly hátrányai vannak, hogy azok az alkalmazást nehézzé, az eredményt pedig igen bizonytalanná, vagy legalább is tökéletlenné 20 teszik. A találmány tárgya gyakorlatilag igen könnyen megvalósítható folytonos eljárás, mely lehetővé teszi, hogy annyira cukrozott, el nem erjeszthető folyadékot nyer-25 jünk, amilyent kívánunk. Az eljárás lényegében abban áll, hogy az erjesztés folyamán az élesztők koncentrációját állandóan tartjuk. Ismeretes, hogy az erjesztés folyamán az élesztők 30 szaporodnak; koncentrációjuk tehát nulláról az erjesztés végén egy maximumig nő. Hogy a koncentrációt állandóan tartsuk, az élesztőket el kell távolítani vagy el kell pusztítani; a találmány szerint ez foly-35 tonosan megy végbe. Hogy az egész erjesztési folyamatot igen röviddé tegyük, az élesztőszaporodást élénkítjük vagy azáltal, hogy a hőmérsékletet oxidálással a legkedvezőbb értéken tartjuk, ami egyidejűleg — mint ismeretes — a „vasas 40 törés"-nek nevezett borhiba elleni preventív kezelést is képez és arra is alkalmas, hogy bizonyos fajták földízét gyengítse, vagy, ha szükséges, azáltal, hogy hatásos (aktív) vagy mesterségesen hatásossabbá 45 tett élesztőket is adunk az új erjesztéshez. A „vasas törésnek" nevezett borhiba olca, hogy a ferro-sók ferri-sókká alakulnak át; a bor megváltoztatja a színét és többó-kevésbbó teljesen változik. 50 A „földíz" pedig a bornak a talaj természete és más körülmények következtében keletkező íze. Az eljárást tehát az jellemzi, hogy az élesztők szaporodását élénkítjük és egy- 55 idejűleg a fölöslegben levő élesztők elpusztításával vagy eltávolításával az élesztő koncentrációját állandó értéken tartjuk anélkül, hogy az erjesztést bármikor is félbeszakítanék s az erjedés vé- 60 gig állandó intenzitással folyik le. Az új eljárással az élesztők gyorsabb és kiadósaíbb szaporodását érjük el s az élesztőket az erjesztésre hátrányos mellékreakciók és megrázkódtatások nélkül 65 távolítjuk el. Ily módon oly cukros, el nem erjeszthető folyadékokat nyerünk, melyeket elég egyetlen egyszer az összes élesztőtől megszabadítani, hogy tetszés szerinti édességi 70 fokon állandósítsuk. Megjegyezzük, hogy ezt az eredményt oly eszközökkel érjük el, melyeket ezidő szerint éppen az ellentétes cél elérésére, nevezetesen teljesen cukormentes folyadékok előállítására alkalmaz- 75 nak.
