100215. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáz előállítására égési anyagok porából

Megjelent 1930. évi junins hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100215. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Berendezés gáz előállítására égési anyagok porából. Bamag-Megnm A.-G. Berlin és dr. Heller Oswald mérnök Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1929. évi február hó 14-ike Németországi elsőbbsége 1928. évi lebrnár hó 17-ike. Ismeretes szénből, illetve kokszból készült, finoman megőrölt égési anyagnak magas hőmérsékleteken kettős gázzá, ill. vízgázzá való átalakítása. A gáz előállí-5 tási munkafolyamatához szükséges meleg hozzávezetése emellett falakon át való közvetett melegátszármaztatás úlján vagy a melegnek regeneratív módon felhevített hőgyüjtőből való vétele vagy pedig állan-10 dóan keringtetett gázárammal való hevítés útján történik, mikor is a gáz érzékelhető melege adja a munkafolyamat számára szükséges reakció-meleget. Az említett eljárások foganatosításánál 15 bizonyos hátrányok lépnek fel, amelyek az üzembiztonságot veszélyeztetik. A melegnek fűtő felületek révén való hozzávezetésénél a hamu összesülésének és a berendezés aránylag gyors elzáródásának 20 veszélye áll fenn. A melegnek a keringő gázáram útján való hozzávezetése esetén különös nehézséget okoz a szénpor hozzávezetése. Ezenkívül a szükséges reakciótér szerkezeti hossza nagyon nagy és ezen 25 esetben is fennforog annak a veszélye, hogy a falakon összesül! hamu rakódik le, ha ,a túlforró keringő gázok magvas kezdeti hőmérsékleten a reakciótérbe való belépésnél a reakciótérben a falakkal érint-30 kezésbe jönnek. A találmány a felsorolt hátrányokat megszünteti, mimellett a poralakú égési anyag hozzávezetése, valamint a gázfejr lesztő berendezés összelrendezése gyakor-35 latilag megvalósítható alakot ölt. A találmány alapgondolata a következőkben áll. A kettős gáz, illetve vízgáz előállítási munkafolyamata számára szükséges meleghozzávezetés körfolyamban keringtetett 40 gáz-gőzáram segélyével történik, mimellett a meleg hozzávezetése regeneratív módon megy végbe és a kettős gáz, illetve a vízgáz reakciója a hőgyüjtővel szerkezeti egységgé összeépített reakciótérben követ- 45 kezik he, amelybe a poralakú égési anyagot a forró gázárammal együtt a találmány értelmében sajátságos módon vezetjük be:. A keringő gázból és az égési anyag porából álló keverék emellett alulról fel- 50 felé függélyes irányban lép be a reakciótérbe, a mennyezet alatt annak iránya megfordul, mikor is lefelé irányuló áramban a reakciótér alatt elrendezett, a gáz és hamu számára közös kilépési lic.lyhcz 55 jut. Ily módon elérjük, hogy a gázból és a poralakú égési anyagból álló legforróbb keverék, amely függélyes irányban felfelé áramlik, a lefelé áramló és a vízgáz-reakció által közben lehűtött gázáram 60 révén a reakció tér falaitól el van szigetelve, úgyhogy a falak nem juthatnak olyan hőmérsékletű gázokkal érintkezésbe, amelyen a hamu összesülése lehetséges volna. Az ismertetett elrendezés mellett a 65 legforróbb gázokát a falazat hősugárzás ellen szigeteli, úgyhogy a melegveszteségek csökkennek. A keringő gáz és a poralakú égési anyagból álló keverék ismertétett bevezetése révén hosszabb reakcióút 70 keletkezik anélkül azonban, hogy a reakciótér nem kívánatos magasságot kapna. Az ismertetett elrendezés révén elért örvényképződés következtében egyidejűleg a reakció gyorsítása következik be és a gá- 75 zok egyenletes felhevítését érjük el. Azon