100211. lajstromszámú szabadalom • Készülék az () dy (1/r - 1/g) értéknek mechanikai úton való meghatározására, különösen a nehézségi erő gradiensének és a görbületi nagyságoknak kiszámítására

— 3 — irányú eltolásával, azaz (dx)-el fejtetik le. Az (E) tárcsa (Oi) forgáspontja az (L—L) vonalzón az (0) ponttól tetszőleges 5 távolságiján rendezhető el (2. ábra). Az ezen tárcsához szoruló (R) görgő megfelelő vonószerv és csigaisor segélyével, oly távolságban tartatik a tárcsa forgáspont • jától, amely (p)-val arányos. így tehát 10 ROi = k p. Hasonló módon rendezendő el az (Ri) görgő egy másik (Ei) tárcsán, melynek (Oa) forgáspontja az (M—M) vonalzón fekszik, még pedig úgy, hogy (Ri) (O2) távolság = (íkr.) Előnyösebb a (PN) 15 vonalzónalk a (P)-pontban a rajz síkjára merőleges elrendezése. Az (Ei) tárcsát és az (Ri) görgőt ekkor az (L—L) vonalzón helyezzük el és az (Ri) görgőt vonószerv és csigasor segélyével (kr) távolságban 20 tartjuk az (O2) ponttól. A két (E és Ei) tárcsáinak forgáspontjai ekkor egymás fölött feküdhetnek. A 3. ábra a készüléken át vett metszetet szemlélteit. Az (0) pontbaJn elrendezett 25 függélyes tengely körül (L—L) vonalzó forog. A von akó (S) tolattyút hord, melyen a (P) járópeeek van rögzítve. Az (S) tolaittyú függélyes (SN) rudat hord, melyen (A) tolattyú a mindenkori (Z) mag0 gasságra beállítható. Az (L—L) vonalzónak a (P) járópecekkeíl és az (S) tolat.tyúval ellentétes oldalára épített tokban az (E és Ei) tárcsák éls a készüléknek összes tengelyei vanniak ágyazrva. A középső ten-35 gely, melyen a (T) fogaskerék a ráépített (F2) kötélkororiggal foglal helyet, az (F) és (Fi) kötélkorongokkal ellátott két vezető-orsót hord. Ez utóibbiaik egy-egy kötélnek az (F, Fi) kötéldobokról való leesé-40 védése útján, egy-egy (G és Gi) villát mozgatnak, mely villák viszont az (R és Ri) görgőket toilják el az (Oi és O2) tárcsatengelyekhez képest. A kötélnek az (F2) kötéllkorongról való lefejtése folytán, a (T) 45 fogaskerék forog el, mely a kiis (t és ti) fogaik erek ék kel kapcsolódik. A (t és ti) fogaskerekek mozgása, ék-horony útján, az (R és Ri) görgőkre vitetik át. Ez utóbbijaik, dörzslkereteeík gyanánt, az (E és Ei) 50 tárcsákkal érintkeznek. Míg az (F) kötélkorongról kiinduló kötél az (O) forgásponton át vezet az (S) tolókához és ott van rögzítve, addig az (Fi) korongról kiinduló kötél a forgásponton át az (A) 55 töLaittyúhoz vezet és ott Van rögzítve. Az (F2) kötéllkorongra fel csévélt kötél az (0) forgásponton megy át és mint a 4. ábra mutatja, egy (U) vonalzó közepén van megerősítve. Ezt az (U) vonalzót rajzsin módjára, párliuzamosan vezetjük és a (P) 60 járópeoekkel vezéreljük. Az (F, Fi és Fa) kötéldoiboktól oldalt elretndezett fogaskerekek mindig egy fogaskerékkel ellátót! rúgóházzal kapcsolódnak. A három rúgónak az a célja, hogy a három kötelet meg- 65 feszítse. A két (J) mutató segélyével az osztással elláJtoitt két (E és Ei) táresa forgásiait leolvassa k. A leolvasások külömbsége szolgállatja a kívánt integrált. Szabadalmi igények: 70 1. Készülék az J dy —^ értéknek mechanikai úton váló megállapítására, különösen a nehézségi erő gradiensének kiszámítására tetszőleges alak ú, véges test számára, koordináta- 75 rendszer (0) pontjára vonatkoztatva, jellemezve két a (0) pont körül forgathiaitó (L—L) és (M—M) vonalzóval, melyeknek egyike (az (L—L) menetsugár) a (P) járópecket elcsúsztathatólan 80 hordja és a második (M—M) vonalzóval úgy van kapcsolva, hogy egy ez utóbbit vezető (A) tolóka két, egymásután következő magassági rétegvoiial (közepes magasságának, megfelelő, me- 85 rőleges (z) távolságban tartátik a menetsugártól a járópecek pontjában és mely vonalzók mindegyike egy-egy (R) illetve (Rí görgőt hord, mely görgők a járópeceiklkel vagy egy ettől forgatott 90 harmadik (R->) görgővel úgy vannak Ikapcisollva, hogy a járópeceknek az (Y) irányban való mozgásának értékével lefejtődnek és ezt a lefejtő mozgást egy-egy, az (0) pont vagy a (L—L), 95 illetve (M—M) vonalzók tetszőleges más pontjia körül forgatható (E, Ei) tárcsára viszik át, melyeknek forgási tkülőimbsége akkor adja meg a kívánt integrált, ha az (R), illetve (Ri) gör 100 gők a hozzátartozó tárcsának forgáspontjától oly távolságban tartatnak, mely arányos a (P) járópeceknek, illetve az (A) tolókának az (0) ponttól való távolságával. 105 2. Az 1. igényben védett készülék megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy a második (M—M) vonalzó elhagyása mellett, mindkét (R és Ri) görgő a menetsugár mentén eltolható, ahol is az 110 agyiik (R) görgőnek a hozzátartozó (E) tárcsától való távolsága (pl. vonószerv