100210. lajstromszámú szabadalom • Tápvízelőmelegítő berendezés
nyomja a (66) rudat és a (43) szelepet záróhelyzetbe hozza. Ilyképp a főgép hengereinek kipui'fogó gőze nem áramolhat többé a keverőkamrába. Hasonlóképp, 5 amikor a főgép friss gőzének bevezetését elzárjuk, (pl. amikor a mozdony zárt szabályozóval fut) akkor a (60) dugattyú sülyed le az (56) henger fenekére és zárjáéi a (43) szelepet; ez utóbbi esetben a táp-10 vízszivattyútól vagy bármely más gőzzel hajtott, szakadatlanul járó készüléktől, mint pl. a légsűrítőszivattyútól a keverőkamrába érkező fáradt gőz, nem áramolhatván a kéménybe, a keverőkamrában 15 sűríttetik, másrészt pedig a huzamfúvó hatása alatt sem állhat be depresszió, minthogy a kéménnyel minden közlekedés el van zárva. Látható tehát, hogy lia tápvízszivattyút 20 leszállítjuk, a keverőkamra csak az állandóan működő készülékek, nevezetesen a légsűrítőszivattyú fáradt gőzével tápláltatok. Ha a tápvízszivattyút hosszabb időre állítjuk le, akkor a kipui'fogó gőz a keverő-25 kamrában felgyülemlik és olyan nyomást hoz létre, amely elegendő a vízzár kifuvatására, amikor is a gőz behatol a különböző ve 7j e t ék ek be. A 3. ábra a légsűrítőszivattyú kipuffogó 30 vezetékébe beiktatott segédkészüléket tüntet fel, amely a fentemlített visszihatás kiküszöbölésére alkalmas. A (67) kettősdugattyú a (68) hengerben jár, amelynek egyik végéihez a tápvízszivattyú hengeré-35 nek (69) frissgőzvezetéke csatlakozik. Másik végében egy (70) rúgó foglal helyet, amely a dugattyúra a friss gőz hatásával ellentétes irányban liat. A hengertérből a (71, 72) és (73) elágazóvezetékek nyílnak, 40 amelyekhez a légsűrítőszivattyú gőzhengerének kipuffogó vezetéke, ill. a szabadba nyíló, ill. az előmelegítő keverőkamrájába vivő vezetékek csatlakoznak. Amikor a tápvízszivattyút működtetjük, akkor a szi£5 vattyú friss gőze a (67) dugattyút a (70) rúgó hatása ellenében eltolja és ilykép közvetlen közlekedést létesít a (71) és (73) elágazóvezetékek között, vagyis a légszivattyú kipuffogóvezetéke és az előmelegítő 50 vezetéke között. Ha a tápvízszivattyút leállítjuk, akkor a friss gőz nem hat többé a (67) dugattyúra, amely a (70) rúgó hatása alatt visszafelé mozog és közlekedésbe hozza a (71) vezetéket a (72) vezetékkel, 55 minek következtében a légsűrítőszivattyú fáradt gőze közvetlenül a szabadba áramlik. A 4. ábra egy ilyen segédkészüléknek egy más kiviteli alakját ábrázolja. A légsűrítőszivattyú kipuffogó vezetékével kapcsolt 60 (71) elágazás egy hengeres (74) kamrába nyílik, amelynek két végén a (75) kettős szelep fészkei vannak elrendezve. E kettősszelep merev kapcsolatban áll a (76) dugattyúval, amely a (78) hengerben jár. A 65 szelep másik vége és a szelepházat elzáró fedél közölt egy rúgó foglal helyet. A (72) és (73) elágazások a (74) kamra kétoldalán elrendezett kamrákba nyílnak. E készülék működése azonos a fentebb, a 70 3. ábrával kapcsolatban leírt, készülék működésével. Nyilvánvaló, hogy a találmány nem szorítkozik az itt ismertetett kiviteli alakokra, így a kiterjeszkedési szabályozó zárása 75 épúgy, mint a mellékkészülékek működése akár hidraulikusan, akár mechanikailag vagy bánni más módon is vezérelhető. így pl. hidraulikus vezérlés elérésére nem kell egyebet tennünk, mint a (69) A-e- 80 zetéket a tápvíziSziA'attyú nyom,óoldaláA-al kapcsolatba hoznunk és a (76), ill. (67) dugattyúkat hidraulikus dugattyúk gyanánt kiképeznünk. Az 5. ábra AT ázlatosan és példakép egy 85 mechanikai A^ezérlő elrendezés kÍAT iteli alakját tünteti fel, a szabályozónak a tápvízszivattyú leállításkor A'aló elzárására. A tápvízszÍA'attyú dug'attyúrúdja a hengeren túl a (80) A-ezetéken járó rúddal 90 meg van hosszabbítva. Ez a rúd csuklósan kapcsolódik egy (81) rúddal, amely A-iszont a (84) csapiágyakban nyugA-ó (83) tengely (82) forgattyújáA-al áll csuklós kapcsolatban. A (83) tengelyre ékelt (85) 95 tárcsa egy (86) kart hord; ennek végén a (83) tengelyen lazán ágyazott (87) Aezérlőelemhez támaszkodó görgő van elrendezve, amelyet a (88) rúgó tart a A^ezérlőelemmel érintkezésben. Ez utóbbi 100 a (86) karral ellenkező oldalán egy (89) görgŐA-el érintkezik, amely a (91) csap körül lengő (90) könyökemelő végén van elrendezve. A könyökemelő másik karja a (92) rúgó hatása alatt áll és egy (93) 105 görgőt hord, amely állandóan a (94) sodronyhoz vagy kábelhez támaszkodik; e sodrony egyik A-ége rögzítA-e van, másik A'ége pedig több A-ezetőcsigán áthaladva, a (96) csap körül lengő (95) emelő egyik no karjáA'al kapcsolódik. Ez a kar a (98) rúgó hatása alatt áll, amely az emelőt a (43) szabályozószelep (66) dugattyújával érintkezésben tartja. A (86) kar görgőjével érintkezésben álló (87) tárcsa (99) ve- 115 zérlő felülete csavarmenetű és a (100) ütközŐA^el van ellátA7 a. Működése a kÖA'etkező:
