100203. lajstromszámú szabadalom • Kályha
Megjelent 1930 . évi j un ius hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100303. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályha. Nagy István kép. kőművesmester Békés. A bejelentés napja 1929. évi január hó 19-ike. A bejelentés tárgya kályha, elsősorban .anyagkályha, valamint abba épített, vasesőrendszerű, meleghasznosító fűtőszerkezet. A kályha előnyösen tűzálló téglákból 5 készül és kívül-belül agyagtapasszal van bevonva. A kályhába épített meleghasznosítószerkezet kis, üres vasszekrényből és ennek felső lapjához csatlakozó, függélyes vascsövekből áll. A szekrénynek a kályha-10 falon át kinyúló egyik oldala nyitott ós e helyen a szobalevegő a szekrénybe hatol, a szekrényhez csatlakozó csövekben felfelé áramlik és köziben felmelegszik. Ügy a szekrényt, valamint az ahhoz csatlakozó 15 csöveket a kályha tűzgázai veszik körül, azokat felhevítik, miértis a szekrényen és csöveken állandóan átáramló levegő felmelegszik és a fűlendő helyiségben a meleget egyenletesen szétterjeszti. A haszno-20 sítószerkezet azt a nagymennyiségű meleget is a helyiség fűtésére fordítja, mely eddig a kéményen keresztül kihasználatlanul távozott. A rajzon a találmánynak egyik példa-25 képeni megoldását láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképen el is térhetünk. Az 1. ábra baloldala a kályha elölnézete;, jobboldala a kályha függélyes hosszmet-30 szetét mutat ja, a 2. álbra az 1. ábra metszősíkjára merőleges, részleges, függélyes hosszmetszetet, a 3. ábra a kályihatörzsnek vízszintes keresztmetszetét, a 35 4. ábra pedig a kályha alsó részének a 2, ábráihoz hasonló, részleges, függélyes metszetét mutatja, mely a 2. ábra szerinti metszetnek mintegy folytatása. Az agyagkályha tetszőleges kivitelű lehet, alsó részében ismert kivitelű rostélya 40 és tüzelőtere van. Míg azonban az eddigi agyagkályhákba vagy cserépkályháikba, rendszerint, több füsbmenet van építve, addig a találmány szerinti kályha tüzelőteréhez aknaszerü rész csatlakozik, melyet 45 felül, az előnyösen vaslemezből készült (c) lap zár el. A kályha alsó részében, a tüzelőtér felett, az (a) vasszekrény van, melyet, alúlról ós három oldaláról a tűzgázok áramolnak körül, míg e vasszekrénynek 50 negyedik, előnyösen hátsó oldala nyitott és az agyagkályha hátsó falán átnyúlva, a szobalevegővel közlekedik. A vasszekrény fedőlapját, valamint az anyagkályha felső (c) zárólapját a (b) vascsövek kötik össze, 55 melyek tehát, alsó végükkel az (a) szekrényen át, felső végükkel pedig közvetlenül, a fűtendő helyiség légterével közlekednek. A (c) zárólap alatt a kürtőbe vezető (d) füst-elvezetőcső van, melybe előnyösen hu- 60 zatszabályozó szervet építünk. A tüzelőtérben fejlődő lángok és füstgázok az (a) szekrénynek három oldalát, valamint a (b) vascsöveket körülá/ramolva jutnak a (d) füstelvezetőcsőbe. Ugyanak- 65 kor a szobalevegő az (a) szekrény hátsó nyílásán belép a kályhatérbe és a (b) csövekben felfelé áramolva, hatályosan felmelegszik és felmelegedve, a csövek felső végén át, ismét a fűtendő helyiségbe lép. E 70 kályha tehát a helyiség levegőjét állandó keringőmozgásban tartja és a vascsövekben keringő levegő a tűzgázoktól sok meleget von el, mely eddig kihasználatlanúl, a kürtőbe távozott. E kályha, :a vascsövek 75 révén, a szobát gyorsan fölfűti, míg a fűtés közben felmelegedő agyagköpeny a szobát a tűz elalvása után is sokáig mele-
