100192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyufadobozok előállításánál ezeknek a dobozkészítő géptől az összetoló géphez való szállítására

— 12 — alatta lévő rekeszébe hatol annak megál­lapítására, hogy ezen rekeszben van-e külső dobozrész, vagy sem. Ha ekkor a kar ezen rekeszben nem ütközik egy külső 5 dobozrészbe, akkor az önsúlyánál fogva tovább fordul le, amikor is a karon meg­erősített (188) kontaktuspecek (189) hi­ganyedénybe vagy hasonló kontaktus berendezésbe merül és így a (175) battéria 10 áramát (190) elektromágnes révén zárja, amelyet a (183) kar hord és amely a fent­említett (181) előretolókilincset működteti. Ha az áram az elektromágnesen áthalad, akkor ez az előretoló kilincset magához 15 vonzza, úgyhogy a kilincs nem tud a belső dobozrészbe hatolni, tehát nem tudja azt a (178) rekeszes láncba tolni. Ha ellenben a (185) kar a (176) rekeszláncban lévő (47) külső dobozrészbe ütközik, akkor a (188) 20 kontaktusnál az áram nem záródik és az elektromágnes a (181) előretoló kilincset nem vonzza, hanem a mellső (48) belső dobozrészt a (183) kar balfelé való mozgá­sánál a (178) láncba tolja. 25 Ahelyett, hogy a tapintószervek közvet­lenül a rekeszes láncokban fekvő külső és belső dobozrészekhez szorulnának, annak megállapítására, hogy a rekeszekben van­nak-e dobozrészek vagy sem, lehet termé-30 szetesen az említett szerveket pl. más oly szervekre is szorítani, amelyeket az illető dobozrészek oldalt tolnak, vagy más mó­don mozgatnak. A 25. és 26. ábra példa­képpen az ilyen szervekkel ellátott (191) 35 rekeszes láncnak egy részét szemlélteti, mely lánc a külső és belső dobozrészeknek egy összetológ'éphez való előretolására al­kalmas. Az egyik rekeszben a (25. és 26. ábra a baloldaliban) (47) külső dobozrész 40 van, míg a másik rekesz üres. A rekeszek közötti (192) harántfalakban (193) nyelvek vannak, amelyek (194) csapok körül for­gathatók és (195) rúgók hatása alatt álla­nak, amely utóbbiak arra törekednek. 45 hogy a nyelveket a falakból kifordítsák és a dobozhoz szorítsák. Ekként a reke­szekbe betolt nyelveket a dobozok íitján oldalra fordítják. A (192) harántfalaknak továbbá a tapintószervek részére (196) nyí-50 lásai vannak, amelyeken át ezen szervek lefelé haladnak annak megállapítása cél­jából, liogy a rekeszekben vannak-e doboz­részek vagy sem. Ha a 26. ábrán ábrázolt három (196) nyílásba ilyen tapintószervek 55 belépnek, akkor az a tapintószerv, amely a baloldali szélső nyílásba lép, nyilván­valóan előbb áll meg, mint azon szervek, amelyek a másik két nyílásba lépnek, minthogy az előbbi a (47) dobozrész révén oldalra tolt (193) nyelvbe ütközik. A ta- 60 pintószervek, megfelelő berendezések út­ján, a belső dobozrészeket a belső doboz­rész-lánc megfelelő rekeszeibe bevezető be­rendezéseket úgy befolyásolják, hogy belső dobozrészek nem jutnak azon rekeszekbe, 65 amelyek a (191) láncnak belső dobozrésze­ket nem tartalmazó rekeszeível szemben fekszenek. Hasonló és gyenge rugókkal befolyásolt, könnyű szervek útján, amelyek egy hozzá- 70 vezető csatornában előretolt belső és külső doboz,részekhez nyomódnak, alkalmas ta­pintószervek segítségével természetesen megállapítható, hogy a megfelelő helyen vannak-e dobozrészek, vagy sem, úgyhogy 75 a másik fajta dobozrészek hozzávezetése ilyen módon önműködőlég szabályozható. Más lehetséges foganatosítási alak az, hogy maguk a dobozrészek szigetelőrésze­ket alkotnak könnyű esúszoKontaktusok 80 vagy máseffélék között, úgyhogy ha bizo­nyos időpontban egy bizonyos meghatáro­zott helyen nincsenek dobozrészek, az elektromos áram záródik, ami azután megfelelő szervek közvetítésével a másik- 85 fajta dobozrész-hozzávezetést olyan mó­don befolyásolja, hogy az utóbbiaknak a megfelelő helyekre való hozzávezetése szü­netel. A 27. és 28. ábra a dobozoknak a szárító- 90 berendezésen át való átvezetésére szánt szállítószerv egy másik foganatosítási alakját mutatja, amely leginkább a 12. és 13. ábrákon bemutatott foganatosítási alaknak felel meg és éppen úgy, mint az, 95 külső, valamint belső dobozrészek felvéte­lére alkalmas. A szállítószerv itt két vég­nélküli (200) láncból áll, amelyek két (202) tengelyen ágyazott (201) lánckerekeken futnak, amely tengelyek a (203) szárító- 1Ü0 téren végignyúlnak, még pedig egyik a másik felett; e tengelyeket megfelelő (204) és (205) hajtómű szakaszosan vagy meg­szakítás nélkül hajtja. Mindkét (200) lán­con harántirányban hosszú (206) csatornák 105 vannak, amelyeknek olyan keresztmetszeti alakjuk van és viszonylagos elrendezésük olyan, hogy azokba mindkét oldalról belső, valamint külső dobozrészek tolhatók és a dobozrészek azután a csatornákban nem 110 foroghatnak és nem fordulhatnak el, ha­nem meghatározott helyzetüket megtar­tani kénytelenek. A csatornák előnyösen lyukazott bádogból, fémdról szövetből vag> más áttört anyagból készülnek, úgyhogy 115 a levegőnek alkalma van a dobozrészek körül való áramlásra. E célból a csator­náknak előnyösen a dobozrészek számára

Next

/
Thumbnails
Contents