100188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rádióközlemények rövidhullámú leadására

Megjelent 193Q. évi junius hó lti-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS IOOI88. SZÁM. VU/J. OSZTÁLY. Eljárás rádióközlemények rövidhullámú leadására. C. Lorenz A.-G. Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1929. évi május hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 9-ike. Nagyobb körzeteknek rövid és legrövi­debb hullámú rádióközleményekkel való ellátásánál nehézségek lépnek fel annak következtében, hogy az ily rövid hullámok 5 különleges fizikai tulajdonságai miatt nem lehet az egész kisugárzott energiát egyen­letesen elosztani. Tudvalevőleg, különösen rövid hullámoknál, váltakozva olyan övek keletkeznek, melyekben a vétel csaknem 10 lehetetlen, míg más övekben kitűnő hang­erősségű vételt érhetünk el. Ezen övek helyzete egyrészt a napszaktól, másrészt a felhasznált hullámhossztól függ. Egyes övek közötti körzetekben a vételi energia 15 egészen alacsony értékre süllyed és ha en­nek dacára is valamely zárt körzeten belül kellő vételi hangerősséget akarunk elérni, a leadóállomást rendkívül nagy energiá­val kell működtetni. Ilyen leadóállomás, 20 eltekintve attól, hogy gazdaságtalan, a technika jelenlegi állása mellett nem is valósítható meg. A találmány szerinti eljárás segítségé­vel ezen hátrányokat oly módon küszöböl-25 jük ki, hogy a központi leadóállomásról egy és ugyanazt a közleményt különböző hullámhosszokon adjuk le, melyeket úgy választunk meg, hogy beesési öveik összege a közleményekkel ellátandó egész körzetet 80 fedje. A mellékelt rajz la. ábráján a "k 1 hullámhosszon dolgozó leadóhoz tartozó vétel intenzitását, mint a vevőállomások és a leadóállomás közötti távolságok függ­vényét ábrázoltuk, melynél a teljes körzet-35 nek csak például '/» részét éri elegendő vételi energia. A találmány értelmében már most a központi leadóállomáson há­rom további leadót rendezünk el, melyek­nek hullámhosszait oly módon választjuk meg, hogy a legjobb vételü övek egymás 40 mellé kerüljenek. Az egyes leadókhoz tar­tozó vételi intenzitásokat az lb., c., d. áb­rákon a különböző 1 2—4 hullámhosszak­nak megfelelően raktuk fel. Ha a négy intenzitásgörbét összegezzük, akkor az 45 egész besugározandó körzet számára egyenletes vételi hangerősség adódik. Minthogy a hullámok beesési övei a hul­lámhosszal igen pontos összefüggésben áll­nak, az intenzitások ábrázolt elosztása 50 minden további nélkül igen pontosan be­tartható. A találmány lényegét a 2. ábrán ismé­telten feltüntettük, hogy a különböző övek egymásbakapcsolódását világosan szemlél- 55 tessiik. A leadóállomást (S)-sel, a külön­böző vételi öveket pedig megfelelő vonal­kázással jelöltük. Lényegesen gazdaságosabb a találmány értelmében néhány csekély energiájú, rö- <d0 vidhullámú leadót a központi leadóállo­máson egymás mellett elrendezni és azo­kat billentyűk vagy rábeszélés útján együttesen befolyásolni, mint egyetlen, nagyobb teljesítményű leadót alkalmazni, 65 ami mint a bevezetésben már említettük, nehézségekbe ütközik. A találmány értelmében továbbá a hul­lámhosszt a napszaknak megfelelően vál­toztatjuk, illetve a központi leadóállomá- 70 son az összes övek helyes besugárzása cél­jából néhány leadóval többet rendezünk el. Éjjel pl. az első öv a leadótól nagyobb távolságban van, mint nappal. Ezért éjjel néhány további leadót kell bekapcsolnunk, 75 amelyek a leadóállomás és az első vételi öv között keletkező nagyobb teret is meg­felelően besugározzák. Ügy is járhatunk

Next

/
Thumbnails
Contents