100142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék útitáskák acél-foglalatkereteinek előállítására

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100142. SZÁM. — XVl/d. OSZTÁLY. Eljárás és készülék útitáskák acél-foglalatkereteinek előállítására. Elsner Heinrich gyáros Dresden. A bejelentés napja 1928. évi április hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi junius hó 1-je. A találmány eljárás és ezen eljárást megvalósító készülék, útitáskákhoz való a cél-foglalatkeretek előállítására. A találmány lényege abban áll, hogy úgy a fe, dél-, mint a fenéksíneket végnélküli szalagból állítjuk elő, készre hengereljük és a pontos hosszúságban vágjuk. A találmány értelmében a csévéről jövő, fenéksínhez való acélszalagon, kettős szerszám I segélyével, leválasztóvágást és azután három bemetszést (bevágást) létesítünk. Ezt a levágott darabot azután profilhengerműbe vezetjük be, mely kettős hengerműnek van kiképezve. A kettős hengermű i egyik része a fenéksínekhez való levágott darabokat U-alakú sínekké hengerli, míg a hengermű másik része a szalagból a fedélsíneket hengerli. A fedélsíneket végül a. levágószerkezettel egyes részekre vá) lasztjuk szét. Ilymódon készülnek egy darabból a fedélsínek és az útitáska felső szélén felfekvő fenéksínek (acél-foglalat keretek) minden útitáska számára, kész sarokbevágásokkal, mindjárt a szükséges > méretben. A fenéksínekhez való tulajdonképpeni bevágó- és leválasztószerkezetnek kettős szerszáma van, melynek mellső része bevágókészülék, míg a hátsó része leválasz) tókésziilék (elválasztókészülék). Továbbá az útitáska nagyságának (hosszúságának és szélességének) megfelelően egymástól és a kettős szerszámtól változtatható távolságban beállítható ütközők vannak. Az S egyik csévéről jövő acélszalagon a kettős szerszám hátsó része leválasztó-vágást létesít. Ezután az acélszalagot a mellső levágott végével, az útitáska hosszának megfelelő távolságban beállított ütközőhöz támasztjuk. A szerszám mellső részé- 40 vei a szalagon ezután bevágást létesítünk ós a második ütközőig vezetjük, mely a kettős szerszámtól, az útitáska szélességének megfelelő távolságban van. Ezután a szalagot ismét az első ütközőig vezetjük, 45 újból bevágjuk, azután a második ütközőig vezetjük és a szerszám hátsó részével levágjuk. A fenéksín ilymódon a helyes hosszúságban levágott, bevágásai és egyidejűleg a végeinek összekötésére 50 szükséges furatai is vannak, amelyeken szögecseket vagy szögeket vezetünk keresztül. A proíilhengcrmű a fenék- és fedélsínek hengerlésére kettős szerszám. A hengermű 55 két részének közös a hajtóműve. A megfelelő hengerek mindenkor ugyanazon a tengelyen vannak. Míg a fenéksíneket az egyik szalagból előbb vágjuk és azután hengereljük, addig a fedélsíneket a másik 60 szalagból hengereljük. A fedélsínek hengerlőpályája végén vágószerkezet van, mely a hengerelt fedélsíneket belülről átvágja. A fedélsínek pontos hosszának az átvágáshoz való beállíthatására a profil- 65 hengerműnek még külön kézihajtása is van, mely önműködően bekapcsolódik, ha a profilhengermű gépi hajtását kikapcsoljuk. A találmány további részletei a mellé- 70 kelt rajzon vannak feltüntetve. Az 1. ábra, a 2. ábra E—F vonala mentén, a bevágó- és leválasztószerszámon át vett vízszintes metszet és fölülnézet. A 2. ábrái az 1. ábra A—B vonala mentén 75 vett hosszmetszet és részben nézet. A 3. ábra, az 1. ábra C—D vonalán át vett metszetet mutat. A