100134. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet és eljárás síneknek sínalátétlemezekkel vagy vasaljakkal való összekapcsolására

— 2 — irányában kifejtett 10—15.000 kg-nyi húzóhatásnak is képes ellentállni, meggátolja a sínvándorlást is és minthogy továbbá ezt a rendkívül egyszerű szerkezeti 5 kiképzést olcsóságánál fogva akár minden egyes talpfán vagy sínaljon is alkalmazhatjuk, ez a síneknek nagy hosszban való összehegesztését teszi lehetővé, amennyibein a dilatációból eredő feszültsé-10 geket is felvenni képes. A sínütközők számának csökkentése tehát szintén lényegesen csökkenteni fogja a vágányfentartási költségeket. Másrészt kiemelendő, hogy e sínmeg-15 erősítés alkalmazása mellett úgy a beépítés, mint a pálya általános fentartási költségeinél igen nagy megtakarításokat érhetünk el. Minthogy az alkatrészek között az elmozdulás nem lehetséges, nincsen ki-20 kopás, nincs szükség csavarok utánhúzás;íra, sem egyéb kezelésre, javításra vagy alkatrészek kiváltására. Az alátétlemez egyszerű alakjánál fogva hengerlés útján állítható elő, különleges 25 megmunkálást nem igényel és a legminimálisabb méretekkel bírhat; amellett felszerelése, amely akár a gyárban, akár az építés helyén történhet, alig okoz számbavehető költséget, amennyiben a felheví-30 tésre felhasznált fűtőanyag költsége a szerelőuiunkáílafokban elért megtakarításból bőven megtérül. A rajzban ábrázolt kivitelnél a (d) bordák széleit, azon melegen vagy géppel saj-35 toljuk a síntalp széleire, vagy egyszerűen rákalapáljuk azokat. Lehűléskor ezután az alátétlemez az anyag összehúzódása folytán oly erővel feszül a síntalpra, hogy azon tökéletesen rögzíttetiik. A hatást eset-40 leg még a síntalp széleinek előzetes érdesítése által is fokozhatjuk. Amennyiben az alátétlemez levétele válnék szükségessé, ez ugyancsak melegítéssel, könnyen foganatosítható. Szabadalmi igények: 45 1. Szerkezet síneknek sínalátétlemezekkel vagy vasaljakkal való összekapcsolására, amelyre jellemző, hogy az alátétlemezen, ill. vasaljon a síntalpat kampószerűen közrefogó oly kiugró elemek 50 vannak, amelyeik egymástól való távolsága, hidegen, kisebb a síntalp szélességénél. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy 55 a síntalpat közrefogó elemek egymástól való távolsága akikora, hogy csak az alátétlemez vagy vasalj vörösizzásig való felhevítésénél bekövetkező kiterjedéseikor éri el a síntalp széles- 60 ségét. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a síntalpat közrefogó elemek borda alakúak, mely bordák a síntalp 65 mentén futnak. 4. Az 1—3. igények szerinti szerkezetű sínalátétlemez oly kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a leerősítő eszközöket (síniszeget, csavart) felvevő 70 lyukak a lemeznek a síntalpat közrefogó elemein kívül eső szólén foglalnak helyet. 5. Eljárás az 1—4. igények szerinti szerkezetű alátétlemezeknek vagy vasal- 75 jaknak a síntalphoz való megerősítésére, amelyre jellemző, hogy az alátétlemezeket vagy vasaljakat a megerősítés helyén vörösizzásig felhevítjük s azután a síntalpat a kinyúló rögzítő- 80 e leni ok közé helyezzük, mire ez utóbbiak felső részeit melegen lehajtjuk a síntalpra. 1 rajzlap melléklettel. Pallns nyomda, Budapest.