100121. lajstromszámú szabadalom • Készülék az () sin wdw kiszámítására, különösen a nehézségi erőnek egy koordinátarendszer 0-pontjára való meghatározására
Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100121. SZÁM. — vn/a. OSZTÁLY. Készülék az J r sin wdw kiszámítására, különösen a nehézségi erőnek egy koordinátarendszer 0-pontjára való meghatározására. Askania-Werke A.-G. vormals Centralwerkstatt Dessau und Cari Bamberg-Friedenau cég Berlin-Friedenau. A bejelentés napja 1929. évi április hó 6-ika. Ismert tény, hogy ingák, szintúgy az Eötvös-féle mérleg segélyével, a nehézségi erő a műszer tetszőleges felállítása helyén meghatározható. Hogy a mérésekhez öszszehasonlító számok álljanak rendelkezésre, tetszőlegesen alakított és a föld belsejének tetszőleges helyén fekvő test számára, az illető mérőállomáson fellépő nehézségi erőt időszakonként le kell rögzíteni. Ezen periodikus számítások aránylag nehezek és csupán egyszerű alakú testek számára végezhető el. A jelen találmány oly készülék létesítését célozza, mellyel az említett számítások tetszőleges alakú keresztmetszetű testek, egyszerű módon, mechanikai úton végezhetők el. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy a gyakorlatban a nehézségi erő változásait előidéző testek szélességükhöz és mélységükhöz képest igen hosszúak, úgyhogy keresztmetszetükhöz képest, gyakorlatilag, végtelen hosszúaknak tekinthetők. Az ezen a feltételen alapuló találmány a nehézségi erőnek alábbi, önmagában ismert képletéből indulunk ki: g=2Gr.s JJ sin wd rd w, vonatkoztatva a test keresztmetszetére. Ebben a képletben G a gravitációs állandó, s a test sűrűsége, r az OP távolság (1. ábra) és W az OP irány és az X-tengely közötti szög. Ez az integrál, mely a G nehézségi erő értékét az O-pontban adja meg, a következőképpen is átalakítható: g = 2 Gr s J sin w. dw (rs —rj, 35 ahol r2 és r1 a végtelen hosszúnak feltételezett testet ábrázoló alakzat keresztmetszetének tetszőleges kicsiny, a dw szög által kivágott csíkjának határsugarai. A nehézségi erőnek értéke az O-pontban 40 tehát egy konstans értékből és a következő integrálból tevődik össze: J r.sin w.d w. A találmány oly készülékre vonatkozik, mely ennek az integrálnak mechani- 45 kai kiszámítását egyszerű eszközökkel teszi lehetővé. A rajzok a találmány szerinti készüléknek több példaképpeni megoldási alakját szemléltetik. Az 50 1. ábra az egyik kiviteli alaknak vázlatos képe. A 2. ábra egy másik kiviteli alaknak ugyanolyan nézete, míg a 3. és 4. ábrák az 1. ábra szerinti vázlat 55 szerint szerkesztett készülék alaprajzát, illetve oldalnézetét tüntetik fel. Az 1. ábrában a K alakzat tetszőleges helyzetű és terjedelmű testnek keresztmetszete, mely a test hosszához képest 60 igen kicsiny. Az 0 pont egy koordináta-rendszernek középpontja, mely X ós Z tengelye a rajz síkjában fekszik, míg az Y tengely a test legnagyobb hosszkiterjedésének irá- 65 nyával párhuzamos. A vertikális Y ordináta irányában, az 0 ponton átmenő, forgatható tengelyein
