100112. lajstromszámú szabadalom • Hűtőkészülék
Megjelent 193Q. évi . jmii us hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100113. SZÁM. — XVIII/c. OSZTÁLY. Hűtőkészülék. Dr. Schlumbohm Péter mérnök Berlin. A bejelentés napja 1929. évi március hó 13 ika. A hűtendő anyag és a hűtőanyag közötti hőkicserélést az ismeretes hűtőkészülékeknél azáltal hozzák létre, hogy a hűtendő anyagot lehetőleg minden oldalról hűtő-5 anyaggal vagy pedig a hűtőanyagot lehetőleg minden oldalról hűlendő anyaggal veszik körül. Az ilyfajta hűtőkészülékek nagy helyet igényelnek, azonfelül nem gazdaságosak, mivel a hűtendő anyag hű-10 tésére fordított hűtőhatás egy részét más, nagy fajmelegű tömegek használják fel, ariiint ez pl. víznek, mint fürdőfolyadéknak alkalmazása esetén előfordul. A találmány a hűtendő anyagnak és a 15 hűtőanyagnak térbeli elkülönítése mellett oly hűtőkészüléket létesít, melynél a melegátvivő összes falak egynemű, pl. alumíniumból, rézből, ezüstből vagy más, a meleget jól vezető anyagból való üreges 20 testet alkotnak. Szükséges, hogy az ily, egynemű anyagból való üreges test falvastagságát nagyobbra válasszuk, mint azt a szilárdsági szempontok megkövetelnék, minthogy az 25 a célunk, hogy a fémnek a keresztmetszettől függő hővezetőképességét kihasználjuk. A kérdéses fajtájú hűtőkészülékeket eddig rendszerint vékony bádogból készítik és más szerkezeti anyagból készült, merevítő 30 és tartó szerkezetbe helyezik, míg jelen találmány szerint vastagfalú, üreges rézvagy aluminiumtestekről van szó, melyek magukban véve is hordképesek és semmiféle támasztásra vagy merevítésre nem 35 szorulnak. Ha a súly szerepet játsziki, akkor az alumínium a réz fölé helyezendő, minthogy ugyanazon hűtőteljesítmény mellett a rézből készült hűtőkészülékek kétszer akkora súlyúak, mint az aluminium-40 ból valók. A mellékelt rajzon a találmánybeli hűtőkészülék számos példaképpeni kiviteli alakja látható. Az 1. ábra távlati képben oly hűtőt mutat, melynél a hűtőanyagot és a hűtendő anya- 45 got felvevő üregek egymás mellett fekszenek. A 2. ábra függőleges metszetben oly hűtőt tüntet fel, melynél ezek az üregek egymás alatt vannak. A 50 3. ábrán ugyancsak függőleges metszetben oly hűtőkészülék látható, melynél a hűtendő anyagot és a hűtőanyagot felvevő üregek egymás fölött fekszenek, melynél azonban a hűtőanyagot felvevő üreg alul 55 nyitott és a hűtőkészüléket tartány veszi körül. A 4. ábra félig függőleges metszetben, félig oldalnézetben oly hűtőkészüléket tüntet fel, melynek a hűtőanyag felvételére 60 egyetlen ürege, a hűtendő anyag felvételére pedig több ürege van. Az 5. ábra a 4. ábrához tartozó alaprajz. A fi. ábra függőleges metszetben oly folyadékhűtőt ábrázol, melynek felső folyadék- 65 tarlánya és alsó hűtőanyagtartányia van. A 7. ábra étkezésre alkalmas jeget előállító gépet függőleges metszetben tüntet fel. A 8. ábra alsó jégtartányos, élelmiszerhez való jégszekrényt axonometriás ábrázolás- 70 ban mutat be. A 9. ábrán hasonló jégszekrény látható középen fekvő jégtartánnyal a mellső fal eltávolítása mellett. A 10. ábra végül a 9. ábrához tartozó, külső 75 nézet. Az 1. ábra szerinti hűtőkészüléknél a hűtendő anyag és a hűtőanyag, pl. jég egymástól térbelileg elkülönítve a vastagfalú, üreges (1) testben van. Ennél a kiviteli pék 80
