100080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félcellulóza előállítására fából vagy fás növényi rostanyagból a papírgyártás céljaira

Megjelent 19:-Í0. évi jiTiihis lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100080. SZÁM. — Xlll/a. OSZTÁLY. Eljárás félcellulóza előállítására fából vagy fás növényi rostanyagból a papírgyártás céljaira. Kari Weisshuhn & Söline Troppau. A bejelentés napja 1929. évi máju=s hó 13-ika. Eddigelé a félcellulóza előállítására fá ból vagy fás növényi rostanyagokból a papír, kéregpapír vagy más efféle gyár­tásához a nyersanyagokat többnyire ter-5 mészetes állapotukban ismert aprítási módszerekkel, pl. fafoszlatók útján vagy a zúzó eljárás szerint stb. alakították át félkészanyagként alkalmazható rostpéppé, melyet azonban különösen a papírgyártás­it) nál, rendszerint csak cellulózarostok ada­golása mellett lehetett a fent megnevezett fajtájú, használható késztermékké fel­dolgozni. Más ismert eljárások szerint az illető 15 rostanyagokati rostokká való aprításuk előtt a rostok puhítása és lazítása céljá­ból vagy vízben főzték vagy gőzölésnek vetették alá, mimellett egyes ismert el­járásoknál, pl. az első sorban említett fő-20 zési folyamatnál esetleg még különböző, alkalmas vegyszereket adagoltak a vízhez az inkrusztáló anyagok puhítása céljából; ekkor azonban a nyersanyagot, a vegy­szerek teljes behatolásának lehetővététele 25 céljából, előzőleg alkalmas gépekkel meg­lehetős messzemenőleg kellett felaprítani. Az utóbbi, a cellulóza gyártásánál általá­ban alkalmazott előállítási módok több­nyire nagyon körülményesek és nagy be-30 rendezést igényelnek. A nyersanyagnak tisztán csak gőzölés útján való előkezelé­sénél azonban nem kerülhető el teljesen a faanyag megbarnulása a hevítés által elő­idézett oxidációfolyamat folytán, úgyhogy 35 az aprítás után kapott félkészanyagot többé-kevésbbé barna külseje miatt csak csekélyebb értékű barna vagy sárga fa­papirokká, ill. barna vagy sárga kéreg­papirokká vagy hasonlókká lehetett fel­dolgozni. 40 A találmány célja már most az, hogy az említett nyersanyagokat megfelelő, nem túlságosan költséges előkezelés útján ugyan szintén hőbehatás, pl. feszültség alatt álló gőz révén, azonban az előzetes 45 aprítás ós a kellemetlen megbarnulás el­kerülése mellett, oly módon lágyítsuk, hogy az ezt követő, rostokká való aprítás folyamata révén minőségileg nagyértékű, hosszú rostú és színtelen, cellulózaszerű 50 félkészanyagot kapjunk, mely ennek meg­felelően nagyobb értékű fehér vagy gyen­gén színezett papírok, kéregpapirok és más effélék előállítására alkalmas. A találmány lényege abban áll, hogy a 55 megfelelő nyersanyagokat, a kereskede­lemben szokásos alakjuknak, pl. fa esetén a szükséges átmérőjű és hosszúságú, fosz­latáshoz való fadorongokat nem aprított állapotban, az egész természetes nedves- 60 ség eltávolítása céljából, tetszésszerinti is­mert módszerek szerint, gyenge hőbehatás alatt előszárítjuk, hogy az ezt követő telí­tésnél a vegyszerek vizes oldatait lehető­leg teljesen felszívják. Az említett szárító 65 eljárás után a nyersanyagokat hosszabb ideig ismert, xedukálóan ható vegyszerek, pl. nátrium biszulfit vizes oldatával kezel­jük a teljes telítésig és azután ismert szer­kezetű főzőkészülékekben hosszabb ideig, 70 pl. feszültség alatt álló gőz útján történő, a nyersanyag mineműsége szerinti na­gyobb vagy kisebb mérvű hevítésnek vet­jük alá az inkrusztáló anyagok lágyítása és részben oldása, valamint a rostok duz- 75 zasztása céljából. Végül az ily módon elő-

Next

/
Thumbnails
Contents