100066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék plasztikus mozgófényképek előállítására

Megjelent li>30. évi jimins lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100066. SZÁM. — IX/ll. OSZTÁLY. Eljárás és készülék plasztikus mozgófényképek előállítására. Szeley Gyula lakatossegéd Budapest. A bejelentés napja 1928. évi julius hó 14-ike. A bejelentés tárgya eljárás és készülék plasztikus mozgófényképek előállítására. Plasztikus nyugvó képek az ismert stereoszkoppal állíthatók elő, mely tudvalevő-5 leg azon alapszik, hogy két lencsével egyidejűleg két fényképfelvételt készítünk, mimellett a felvevőlenoséknek tengelytávolsága az emberi szempár lencsetengelytávolságának felel meg. Ezen alap-10 gondolatnak plasztikus mozgófényképek előállítására való felhasználása eddig oly sok nehézségbe ütközött, hogy gyakorlatilag tekintetbe nem jöhetett. A találmány szerint e nehézségek azáltal küszö-15 böltetnek ki, hogy a stereoszkopikus képeket, ill. felvételeket az eddigitől eltérően, nem egyidejűleg, hanem egymás után készítjük olykép, hogy egyetlen filmszalagon egymásután váltakozva egy-20 egy jobboldali ós baloldali stereoszkopikus felvétel van, vetítéskor pedig e képek a vetítőfelületre egymásután váltakozva vetíttetnek olykép, hogy a szemet a jobb-és baloldali stereoszkopikus képek nem 25 egyidejűleg, hanem egymás után váltakozva érik. Azáltal, hogy a stereoszkopikus képek a filmszalag hosszirányában, egymásután váltakozva következnek, úgy a felvételhez, valamint a vetítéshez egyet-30 len filmszalag és egyetlen lencsével bíró felvevő, ill. vetítőkészülék szükséges csak. A találmány szerint a stereoszkopikus felvételeket normális felvevőkészülékkel azáltal készíthetjük, hogy a felveVőkészü-35 lék lencséje elé tükörrendszert helyezünk, mely két helytálló és egy forgó tükörből áll olykép, hogy a forgótükör a tőle jobbra, ill. balra álló tükrökre eső fénysugarakat váltakozva továbbítja a fel-40 vevőlencsék felé. Mivel a két helytálló tükörnek távolsága az emberi szempár lencsetengelytávolságának felel meg, ilykép a filmszalagon váltakozva, egymásután jobb- és baloldali stereoszkopikus felvételek keletkeznek. A forgótükröt a 45 filmet továbbító szerkezetről lökésszerűen mozgatjuk olykép, hogy a felvétel pillanatában a forgótükör is nyugalomban van. A rajzon a találmánynak egyik példa- 50 képpeni kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés képzelhető. Az 1. ábra a készüléknek vázlatos előlnézetót, a 55 2. ábra pedig a készüléknek vázlatos felülnézetét tünteti fel. Az (F) felvevő-, ill. vetítőlencse kivitelű és ismert felvevő-, ill. vetítőkészülékkel áll kapcsolatban. E lencse előtt a tük- 60 röket felvevő ház van elrendezve, mely vízszintes metszetben egyenszárú trapéz alakjával bír, melynek szárai 45° alatt hajlanak. A trapéaszáraknak megfelelően e háznak, illetve szekrénynek két ferde 65 oldala (C, D) tükrök alakjában vannak kiképezve, melyek a lencse irányában konvergálnak és mely tükröknek középtávolsága az emberi szempár lencsetengelytávolságának felel meg. E két (C, D) 70 tükörfelület között, a lencse középvonalában, függélyes tengely körül elforgatható és mindkét oldalán tükröző (E) felület van elrendezve, mely a filmtovábbítószerkezetről a (G) hajtómű ós (H) máltai 75 kereszt útján olykép mozgattatik, hogy e forgótükör minden egyes képcsere alkalmával, ill. két felvétel közé eső filmmozgás alkalmával 90°-kai lökésszerűen elfordul és váltakozva a (C), ill. (D) tükör- 80