100051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú anyagoknak, mint vegyszereknek vagy festékeknek folytonos izzítására

Megjelent 1930. évi .junius hó 2-áu. MAGYAR KIRÁLYI 1H| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100051. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Eljárás poralakú anyagoknak, mint vegyszereknek vagy festékeknek folytonos izzitására. Krausse Rudolf gyáros Kamenz. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 13-ika. Számos poralakú anyagot, vegyszert és festéket azért izzítnak, hogy a bekövetkező elégés vagy elgőzölés által tisztátlanságaikat eltávolítsák, vagy hogy azokból a 5 szénsavat vagy a kénsavat kihajtsák, vagy hogy azoknak — nevezetesen a festékeknek — élénkebb fényt kölcsönözzenek vagy fedőképességüket növeljék. Más termékeknél az izzási hőmérséken 10 vegyi reakciók lépnek fel, mint pl. az ultramarinzöld pörkölésénél, amit a kék változatba való átalakítás céljából izzítunk, továbbá az ólomgelét (massicot, PbO.) izzításánál, amit miníummá alakí-15 tunk át. Azon célból, hogy az izzított anyagokat és a festékeket a lánggázok ne tisztátalanítsák, az izzítás chamotteból vagy öntött vasból készült vályúkban vagy csövekben 20 történik, melyeket kívülről közvetlenül tüzelés által vagy gáz vagy olaj által vagy villamos úton fűtünk. Az anyagnak aránylag hosszú ideig kell a vályúban, ill. a csőben feküdnie, mivel 25 bizonyos ideig tart, míg a középen fekvő részecskék is felveszik az izzási hőmérsékletet, mimellett aztán a vályú falához közelebb fekvő részecskék már túlhevülnek, úgyhogy az anyag egyenlőtlenül izzik át. En-30 nek elkerülésére javasolták már forgó hengeres kemencékben vagy forgatható szárnyas tengelyű hengerekben való izzitást, mely esetekben a szárnyak a csövek belső köpenyét súrolják azon célból, hogy az anyag 35 a henger falaihoz oda ne süljöij, ezáltal azonban az anyag odasülését sohásem kerüljük el teljesen, mivel a köpeny és a szárny között mindig marad hézag. A találmány szerint ezeket a hátrányokat kiküszöböljük és az anyagnak gyors, 40 egyenletes átizzítását — anélkül, hogy a csőfalhoz való odasülésétől kellene tartanunk — lehetővé tesszük azáltal, hogy a kívülről izzási hőmérsékletre hevített, mozgatott vályúnak vagy csőnek hosszirány- 45 ban rázómozgást adunk, ami által a vályúba vagy a csőbe behelyezett anyag hajítómozgásnak lesz alávetve — lásd az 1. ábrán berajzolt nyilakat — és a vályún,, ill. a csövön, annak egyik végétől a má- 50 sikig, önműködően halad keresztül. A csatolt rajz az eljárás foganatosítására való kemencét tünteti fel. Az 1. ábra a kemence hosszmetszete, a 2. ábra pedig függőleges keresztmetszete. 55 (A) a mozgatott vályú, ill. cső, (B) a kemence, melyen az (A) vályút vagy csövet szabadon mozoghatóan vezetjük keresztül. (C) a kemence fűtésére szolgáló lángzókat, (D) pedig a mozgatható vályúnak, ill. cső- 60 nek felfüggesztését jelöli. A felfüggesztés célszerűn lengethető lapos rugókkal vagy más alkalmas módon történik. (E) a rázómozgás létesítésére való hajtószerkezet. Az anyag (F)-nél ömlik be az (A) vályúba, ill. 65 csőbe. Az (A) vályúval, ill. csővel az (E) haj tószerkezet által közölt rázómozgás a bevezetett anyag egyes részecskéire kis hajítómozgásokat gyakorol és azt idiézi elő, hogy az anyag egyenletesen alacsony rázómagas- 70 ságban, az (A) válvun végig, a (c) kiömlőnyílás felé, önműködően egyenletesen vándorol. Az egyes részecskéknek az (A) cső izzási zónáján keresztül való vándorlásakor a ré- 75 szecskék igen gyorsan átizzanak, anélkül, hogy a folytonos hajítómozgások folytán a csőfalhoz odatapadhatnának és odasül-