100042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona, illetve liszt feldolgozására

Megjelent 1930. évi .junius hó 2-áu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100042. SZÁM, — X/i. OSZTÁLY. Eljárás gabona, illetve liszt feldolgozására. A „Föld" Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 26-ika. A találmány gabonának, illetve lisztnek szokásos tápszerekre való feldolgozásukat megelőző előkészítésére vonatkozik oly célból, hogy a lisztes ételek okozta einész-5 tési zavarokat, különösen a puffasztó ha­tást, kiküszöböljük, amelyek nevezetesen gyomor- és bélbajokban szenvedő és idő­sebb egyéneknél fellépnek. A lisztes tápszerek e kellemetlen hatá-10 sának megszüntetésére ezeket rendszerint kétszersültek, kekszek és máseffélék alak­jában szokták a betegeknek adni. Ezeket azonban a betegek kemény és száraz álla­potuk és egyhangúságuk következtében 15 nem szívesen veszik és hamar megunják. A találmány annak a felismerésén alap­szik, hogy lisztes tápszereiknek a kétszer­sültekhez, kekszekhez és máseffélékhez hasonló kedvező hatását akkor is elérjük, 20 ha a gabonát őrlés előtt, illetve az ebből készült lisztet annak tésztaneműekre vagy süteményekre való feldolgozása előtt, lassú pörkölésnek vetjük alá és az így előkezelt lisztet a szokásos módon 25 tésztákká, süteményekké stb. dolgozzuk fel. Az ilyen liszt az erjesztett, illetve ke­lesztett készítményeken, mint kenyéren vagy kelt tésztákon és rétestésztákon kí­vül bármely más lisztes ételneműekre 80 való feldolgozásra alkalmas és ezenkívül tartóssága, a kétszersültekhez vagy kek­szekhez hasonlóan igen nagy. Ismeretes már az úgynevezett pattoga­tott (püffed) kukoricának és gabonane-35 műeknek előállítása, amelyeket a nyers terményeknek gyors felhevítése útján ál­lítanak elő, úgyhogy azok a bennük levő nedvesség és a hevítésnél képződő gázok gyors felszabadulása és a végbemenő ké­miai átalakulások következtében felpuffad- 40 nak és strukturájuk oly messzemenő vál­tozást szenved, hogy az ilyen termékekből készült őrlemény lisztes tápszerekre már fel nem dolgozható, aminthogy ezekből liszteket nem is állítottak elő soha. Ezzel 45 ellentétben a találmány szerint a gabona­neműek vagy a lisztek pörkölését óvato­san és lassan és aránylag alacsony hő­mérsékleten úgy végezzük, hogy először csak a bennük levő nedvességet távolítjuk 50 el, 100° C alatti hőmérsékleten és csak ezután emeljük a hőmérsékletet lassan­ként oly magasra, hogy az anyag pörkö­lése részleges dextrinképződés közben menjen végbe. Ily módon a gabonánaík 55 vagy lisztnek kívánt elváltozása végbe­megy anélkül, hogy számbajövő térfo­gatnövekedés, illetve puffadás, következ­nék be és esak az anyag színének sötéte­dése jelzi külsőleg a kívánt elváltozás 60 v égbemen et elét. Az ily módon előkezelt liszt főzésre, pl. rántások vagy mártások készítésére is használható. Ezeknek az ételeknek az él­vezete sem jár azzal a puffasztó hatással, 65 amelyet azok, rendes liszttel elkészítve gyakorolnak. Szabadalmi igények: 1. Eljárás gabonaneműeknek, illetve lisz­teknek feldolgozására, azzal jelle- 70 mezve, hogy azokat lassú pörkölésnek vetjük alá, oly módon, hogy először a nedvességet űzzük ki 100° alatti hő­mérsékleten és csak azután emeljük a hőmérsékletet oly magasra, hogy szám- 75

Next

/
Thumbnails
Contents