99997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés diszperziók előállítására
Megjelent 1930. évi junius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI JffiBjj , SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99997. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés diszperziók előállítására. Naamloze Vennootschap de Bataafsche Petroleum Mij s'Gravenhag'en. A bejelentés napja 1929. évi október hó 15-ike. A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik, főleg igen koncentrált diszperziók előállítására, amilyenek egyetlen fokozatban foganatosított diszpergálás 5 útján egyáltalában nem, vagy alig állíthatók elő. A találmányt első sorban oly diszperziókkal kapcsolatban ismertetjük, melyekben finoman elosztott, célszerűen a disz-0 pergáló közegben oldhatatlan, szilárd ásványi anyagók szolgálnak emulzifikátorok gyanánt, de a találmány természetesen nincs ilyenekre korlátozva. A találmányt főleg oly diszperziókkal .5 kapcsolatban írjuk le, melyeknél a diszpergálófázis bitumenes anyag, pl. aszfalt, kátrány, szurok stb. Ez azonban nem jelent megszorítást, tekintettel arra, hogy a találmány oly diszperziók előállítására 20 is alkalmas, melyek a diszpergálófázisban nem bitumenes anyagokat tartalmaznak. Azok a vizes diszperziók, pl. az aszfalt diszperziói, melyek finoman elosztott szilárd, pl. kolloidális agyag segélyével ka-25 varószerkezetekben készülnek, tudvalevőleg a diszpergált fázisban csak kb. 50—• 55%-ot tartalmaznak. Ha megkíséreljük a diszpergált fázis százalékarányának növelését a diszpergált fázist alkotó további 30 anyagnak a diszpergálás közbeni hozzáadásával, a viszkozitás csakhamar kényelmetlenül nagyfokú lesz és a fázisinverzió veszélye is növekszik. A találmány már most oly diszperzió 35 előállítására vonatkozik, amely a diszpergált fázis maximális és a diszpergálandó anyag minimális mennyiségét tartalmazza anélkül, hogy az eljárásnál a fent említett hátrányok fellépnének. A találmány szerinti eljárás alapelve 40 az, hogy egy diszperzió diszpergált fázisának százalékaránya növelhető, ha a diszperziót, bizonyos mennyiségű anyag diszpergálása után, mechanikai kezelésnek vetjük alá, mely az eredeti diszperzió visz- 45 kozítását csökkenti, vagyis oly kezelésnek, amely a diszperziót folyékonyabbá, teszi. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy az ismert szerkezetű kavarókószülék- 50 ben kapott diszperziót mechanikai kezelésnek vetjük alá, pl. ismert verőkészülékekben, amelyekben alapos verőhatásnak van kitéve és csak ezután diszpergálunk benne további anyagot. 55 A találmány szerinti eljárás megvalósításánál meglepő módon kitűnt, hogy a diszpergálandó anyag további mennyiségének az ismertetett körülmények között foganatosított hozzáadása nem involválja 60 szükségképpen az emulzifikátor további mennyis é gének hozzáadását. Sőt, az új eljárás révén az emulzifikátor ugyanazon mennyiségével nagyobb mennyiségű anyagot diszpergálhatunk, pl. kétszer 65 annyit, mint a közbenső mechanikai kezelés nélkül. Emellett a közbenső verőhatás folytán a további friss mennyiségek diszpergálása közben hozzáadandó vízmennyiség a diszpergált fázishoz viszonyítva te- 70 temesen kisebb, mint az eredeti diszperzióban. Ennek következtében a kész diszperzió víztartalma kisebb mint egyébként. Azt találtuk továbbá, hogy némely esetben a viszkozitáson kívül, a hidrogénion- 75 koncentráció szabályozása is előnyös, új anyagmennyiségnek az eredeti diszperzióba való bediszpergálása előtt. Ha a
