99997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés diszperziók előállítására

Megjelent 1930. évi junius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI JffiBjj , SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99997. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés diszperziók előállítására. Naamloze Vennootschap de Bataafsche Petroleum Mij s'Gravenhag'en. A bejelentés napja 1929. évi október hó 15-ike. A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik, főleg igen koncentrált disz­perziók előállítására, amilyenek egyetlen fokozatban foganatosított diszpergálás 5 útján egyáltalában nem, vagy alig állít­hatók elő. A találmányt első sorban oly diszper­ziókkal kapcsolatban ismertetjük, melyek­ben finoman elosztott, célszerűen a disz-0 pergáló közegben oldhatatlan, szilárd ás­ványi anyagók szolgálnak emulzifikáto­rok gyanánt, de a találmány természete­sen nincs ilyenekre korlátozva. A találmányt főleg oly diszperziókkal .5 kapcsolatban írjuk le, melyeknél a disz­pergálófázis bitumenes anyag, pl. aszfalt, kátrány, szurok stb. Ez azonban nem jelent megszorítást, tekintettel arra, hogy a találmány oly diszperziók előállítására 20 is alkalmas, melyek a diszpergálófázisban nem bitumenes anyagokat tartalmaznak. Azok a vizes diszperziók, pl. az aszfalt diszperziói, melyek finoman elosztott szi­lárd, pl. kolloidális agyag segélyével ka-25 varószerkezetekben készülnek, tudvalevő­leg a diszpergált fázisban csak kb. 50—• 55%-ot tartalmaznak. Ha megkíséreljük a diszpergált fázis százalékarányának növe­lését a diszpergált fázist alkotó további 30 anyagnak a diszpergálás közbeni hozzá­adásával, a viszkozitás csakhamar kényel­metlenül nagyfokú lesz és a fázisinverzió veszélye is növekszik. A találmány már most oly diszperzió 35 előállítására vonatkozik, amely a disz­pergált fázis maximális és a diszpergá­landó anyag minimális mennyiségét tar­talmazza anélkül, hogy az eljárásnál a fent említett hátrányok fellépnének. A találmány szerinti eljárás alapelve 40 az, hogy egy diszperzió diszpergált fázi­sának százalékaránya növelhető, ha a diszperziót, bizonyos mennyiségű anyag diszpergálása után, mechanikai kezelésnek vetjük alá, mely az eredeti diszperzió visz- 45 kozítását csökkenti, vagyis oly kezelés­nek, amely a diszperziót folyékonyabbá, teszi. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy az ismert szerkezetű kavarókószülék- 50 ben kapott diszperziót mechanikai keze­lésnek vetjük alá, pl. ismert verőkészülé­kekben, amelyekben alapos verőhatásnak van kitéve és csak ezután diszpergálunk benne további anyagot. 55 A találmány szerinti eljárás megvaló­sításánál meglepő módon kitűnt, hogy a diszpergálandó anyag további mennyisé­gének az ismertetett körülmények között foganatosított hozzáadása nem involválja 60 szükségképpen az emulzifikátor további mennyis é gének hozzáadását. Sőt, az új el­járás révén az emulzifikátor ugyanazon mennyiségével nagyobb mennyiségű anyagot diszpergálhatunk, pl. kétszer 65 annyit, mint a közbenső mechanikai keze­lés nélkül. Emellett a közbenső verőhatás folytán a további friss mennyiségek disz­pergálása közben hozzáadandó vízmennyi­ség a diszpergált fázishoz viszonyítva te- 70 temesen kisebb, mint az eredeti diszper­zióban. Ennek következtében a kész disz­perzió víztartalma kisebb mint egyébként. Azt találtuk továbbá, hogy némely eset­ben a viszkozitáson kívül, a hidrogénion- 75 koncentráció szabályozása is előnyös, új anyagmennyiségnek az eredeti diszper­zióba való bediszpergálása előtt. Ha a

Next

/
Thumbnails
Contents