99977. lajstromszámú szabadalom • Tömlőkapcsolás és eljárás annak fölerősítésére

— 3 — geres részét, miáltal a körötte lévő tömlő­rész a külső (13) hüvely középső részéhez szorul. A (14) belső hüvelyt addig bővít­jük ki, míg belső átmérője a tömlő rendes 5 belső átmérőjével nem egyezik. Ily módon a tömlő a két hüvely közt, a külső hüvely középső részén, oly mérték­ben nyomódik össze, hogy a sodrott anyag rétegei laposokká válnak és a tömlő fal-10 vastagsága lecsökken. A belső hüvely ke­véssel a külső hüvely középső része mö­gött végződik. A sodrott anyag rétegei azonban ezen a ponton nem lesznek észre­vehetően összenyomva, mivel a külső hü-15 vely furata itt kissé bővebb, úgyhogy a tömlő külső felülete gyakorlatilag rendes mértékre bővülhet ki. A tömlő belső át­mérőjének ezen a ponton való kibővülése a tömlő külső átmérőjének megfelelő össze-20 húzódása nélkül, azt eredményezi, hogy a tömlőre gyakorolt összenyomási igénybe­vétel ezen a ponton fokozatosan csökken. A belső hüvely végén túl lévő, de a külső hüvelyben helyet foglaló tömlőrész nincs 25 összenyomva. Ez kívánatos kiképzése a kapcsolásnak, azon tény folytán, hogy a hüvelynek az a része, mely össze van nyomva, csak igen kismértékű hajlítást áll ki az anyag túlságos igénybevétele nél-30 kül. A leírt kiképzésnél az összenyomott részek a hüvelynek a tömlőhöz képest való meghajlása folytán nem hajolnak meg. A találmány szerinti tömlőkapcsolás igen nagy előnye az, hogy nem nyúlékony 35 tömlő használatánál a kapcsolás alkalma­zásának ideje alatt, valamint a kapcsolás végleges felerősítésénél a tömlő soha sincs rugalmassági határáig kibővítve. A tömlő külső részei ténylegesen össze vannak 40 húzva és úgy maradnak, a tömlő egyetlen kibővített része az, mely közvetlenül kö­rülveszi a belső hüvely (23) hengeres ré­szét. A tömlő külső átmérő jének csökkentése-45 kor, ami akkor következik be, amikor a tömlőt a külső hüvelybe illesztjük, a tömlő legkülső részének átmérője lecsökken. Mi­kor azután a belső hüvelyt a tömlő fura­tában kibővítjük, a tömlő anyaga erősen 50 összenyomódik a belső hüvely és a külső hüvely közt, a tömlő falának azok a részei azonban, melyek a fal középrészénél és ennek szomszédságában feküsznek és me­lyek egy vagy több aránylag nem rugal-55 mas anyagból készült réteget hordhatnak, nem terjednek ki. Ha a tömlőt magasnyomású folyadék­fékberendezésben alkalmazzuk, a szövött burkolat nem fog tehát megrepedni, ami azonban akkor, ha a szövött burkolat kissé 60 ki van bővítve, mint pl. abban az esetben, ha a kapcsolás külső hüvelyének átmérője ugyanakkora, vagy nagyobb, mint a tömlő külső átmérője, bekövetkezik. A belső hüvely tárcsájának, vagy pere- 65 mének a külső hüvellyel való összekap­csolása a találmány lényeges jellemzőjét képezi, mivel a belső hüvely ezáltal szilár­dan és központosán helyezkedik el a külső hüvelyben. Megakadályozza ezenkívül a 70 külső hüvely és a belső hüvely viszonyla­gos hosszirányú mozgását és lehetetlenné teszi azt, hogy a hüvely és a kapcsolás közti összeköttetés megszűnjék azáltal, hogy a tömlő először az egyik, majd a má- 75 sik alkatrészhez képest elmozdul. A kap­csolás ennélfogva nagy folyadéknyomás­nak képes ellenálláni szivárgás ésj annak veszélye nélkül, hogy a tömlő és a kap­csolás egymástól elválna. 80 Szabadalmi igények: 1. Kapcsolás hajlékony tömlőkhöz, külső furattal ellátott kapcsolóalkatrésszel, mely a tömlő végét befogadja, valamint belső résszel, mely a tömlő belsejében 85 nyúlik el és abban kibővül, hogy a tömlő a két alkatrész közé legyen be­fogva, azzal jellemezve, hogy az alkat­részek méretei olyanok, hogy a tömlő főátmérője gyakorlatilag nem változik 90 meg, midőn azon a kapcsolást megerő­sítjük. 2. Az 1. igényben védett kapcsolás fogana­tosítási alakja, jellemezve azzal, hogy a külső kapcsolóalkatrész furatának át- 95 mérője kellően kisebb ahhoz, mint a tömlő rendes külső átmérője, hogy mi­dőn a belső kapcsolóalkatrészt a tömlő belsejében kibővítjük, a tömlő falába ágyazott szövött rétegek ne nyúljanak 100 annyira ki, hogy ezáltal megsérülje­nek. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett kapcsolás foganatosítási alakja, jellemezve azzal, hogy a külső kapcsolóalkatrész középső 105 részén kisebb átmérőjű, mint végeinél. 4. A 3. igényben védett kapcsolás fogana­tosítási alakja, jellemezve azzal, hogy a belső kapcsolóalkatrész kibővülő ré­sze csak kis mértékben nyúlik túl a no külső alkatrész kisebb átmérőjű közép­részén, úgyhogy a tömlő a külső alkat­rész hátsó végénél gyakorlatilag nincs Összenyomásnak kitéve.

Next

/
Thumbnails
Contents