99975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kéményekben, szinházakban és más, részben zárt helyiségekben keletkező tüzek eloltására

Megjelent 1930. évi junius lió 2-án. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEIRAS 99915. SZÁM. — XVIIJ/b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék kéményekben, színházakban és más, részben zárt helyiségekben keletkező tüzek eloltására. Gouz de Saint Seine Benigrie Pierre Marié mérnök Paris. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 24-ike. Franciaországi elsőbbsége 1928 évi junius hó 26-ika. Az alábbiakban ismertetett találmány tárgya eljárás és készülék oly tűz oltására, mely részben zárt térben keletkezik, amelyben tehát a tűz igen erős, égést 5 élénkítő légáramlatot idéz elő. Ilyenek pl. a kéménytüzek, a színházakban, hajók fenekén keletkező tüzek stb. A találmány szerinti oltási eljárást az 10 jellemzi, hogy valamely elpárologtatható folyadékot, melynek gőzei nem égnek el, így pl. vizet, melyhez esetleg szódabikarbonátot adunk, széntetrakloridot, metilénbromidot vagy ammoniumsók oldatait 15 érintkezésbe hozzuk az égőanyagokkal, még pedig huzatban lebegő, igen finom cseppekre szétosztott állapotban. Ilyen körülmények között a lángokkal és az égőanyagokkal érintkezésbe kerülő folya-20 dékcseppek elpárolognak és ez a párolgás a tűzfészek hőmérsékletét lecsökkenti, mimellett a képződő nem égő gőzök, melyeket a folytonosan hozzávezetett újabb folyadékból keletkező gőzökkel állandóan 25 szaporítunk, a részben elzárt teret vagy helyiséget betöltik és az égőanyagokat a levegőtől elszigetelik, minek folytán a huzat gyorsan megszűnik és a tűz elalszik. 40 30 35 45 50 oo Ami a kéménytüzeket illeti, ezek a kéményben lerakódott koromtömegek lángbaborulása folytán keletkeznek. Ezt a tüzet, még ha magasan is van a kéményben, elég könnyen elolthatjuk akár azáltal, hogy a gázok útját elzárjuk, akár pedig azáltal, hogy a kéményvezetékbe valamely alkalmas terméket vezetünk be. Némely városban, így pl. Párisban a tűzoltóknak balesetveszélye miatt nem szabad a tetőre hágni, úgyhogy a. kéményt felülről nem tudják elzárni. Általában úgy járnak el, hogy a kéményt többé-kevésbbé elzárják és a kémény aljában ként vagy szénkéneget égetnek el. Az elzárásnak az a célja, hogy az égőanyagok csak oxigénmentes gázokkal érintkezhessenek. Ha az elzárás teljes, akkor a kén sem ég el; ellenkező esetben viszont az el nem égő gázokkal bizonyos mennyiségű oxigén is felszáll, mely a tüzet élénkíti. A találmány lehetővé teszi, hogy a kéménytűz ellen alulról védekezzünk és pétiig azáltal, hogy a kémény aljába el nem égő gőzöket adó, elpárologtatható folyadékot vezetünk be. E folyadék általánosságban egyszerűen víz lehet, mert az elporlasztott folyadék cseppecskéi elég finomak ahhoz, hogy azokat a huzat által előidézett légáram magával vigye és ily 60 módon azok az égő korommal érintkezésbe jöjjenek, hogy ezáltal elpárologjanak és nem égő atmoszférát létesítsenek, mely a tűzfészket eloltja. Az elgőzölögtetett folyadék többféleképpen hat. Elsősorban lehűtés által. A folyadék, pl. a víz kezdeti hőmérséklete m a r a záltal is lecsökken, hogy a nem telített légkörben gyors elpárolgás megy végbe. A víz a tűzfészekhez érve, a fórrá si hőmérsékletre való felhevítéshez bizonyos mennyiségű kalóriát igényel, azután pedig még jóval nagyobb mennyiségű, a rejtett melegnek megfelelő kaló-65 70