99962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence tőzeg és más növényi anyag nedves úton való elszenesítésére

Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99962. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és kemence tőzeg és más növényi anyag nedves úton való elszenesítésére. Berlin Dávid Werner mérnök Rasunda és Brinck Amandus Josua vasúti üzemigazgató Sölvesborg. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 3-ika. Svédországi elsőbbsége 1928. évi augusztus hö 15-ike. A találmány tárgya eljárás ós kemence tőzeg és egyéb növényi anyagok nedves xíton való elszenesítésére 300° C-ig terjedő egyenletesen magas elszenesítési hőfokon, 5 technikai szemponból egyszerű és üzembiztos módon. A korábban megkísérelt rendszerek szerint keresztülvitt nedves elszenesítésnél a hő legnagyobb részét a be-és kifelé haladó termékek ellenáramlás 10 folytán visszakapták, mimellett a be- és eláramló termékek a hőt egymásnak leadták, illetve egymástól elvették. Az ellenáramlás azonban technikai nehézségeket okoz, egyrészt azáltal, hogy a massza nem 15 egyenletesen adja le a hőt, másrészt azáltal, hogy a massza hajlamos a megakadásra és zavarokat okozhat, melyek arra vezethetők vissza, hogy a massza odaéghet és az átáramlási keresztmetszetek nem 20 ideális alakúak. Jelen találmány a nedves elszenesítés gyakorlati megoldása és abban áll, hogy a tőzeget vagy növényi anyagot vízben feliszapolva, párhuzamosan vagy ellen áramban keringő folyékony 25 hőátadó közeg hőjének segítségével, nedvesen elszenesítjük. A találmány foganatosítási módját az jellemzi, hogy a vízben vagy más folyadékban feliszapolt tőzeget vagy növényi anyagot egyik irányban 30 csövön sajtoljuk át ós ezalatt a csövet körülvevő vagy benne elrendezett másik csőben ellenáramban keringő folyékony hőátadóközeg, pl. víz hőjének segítségével szenesítjük el. Az elszenesítő csőbe való 35 belépésnél az anyagáramba a hőátadóközeg hőt ad le s ezt az anyagáram az elszenesítő csőből való kilépésekor a hőközegnek visszaadja. Az elszenesítési folyamat fenntartásához szükséges fölös hőmennyiséget a hőátadóközegbe alkalmas 40 ponton vezetjük be. Az elszenesítési folyamatnál az elszenesített massza belső elégése hőt fejleszt, mely az elszenesítési folyamat fenntartásához szintén hozzájárul. A fölös hőt a hőátadóközegbe az anyagáram 45 az elszenesítő kemencéből való kilépésekor vezeti be. Az imént leírt eljárás foganatosításához való, nedvesen elszenesítő kemencét vízszintes^ függélyes vagy más módon elrendezett, kettős csövekből álló 50 csatornák jellemzik, melyek közül az egyik az elszenesítő anyag, a másik pedig a hőátadóközeg befogadására való. A nedvesen elszenesítő kemence foganatosítási példáját a mellékelt rajz vázlato- 55 san tünteti fel; a rajz a vízszintes fekvésű kemence hosszmetszetét mutatja. A nedvesen elszenesítő kemence az (1) és (2) kettős csövek által alkotott (3) ós (4) csatornákból áll, melyek közül a (3) 60 csatornák az elszenesítendő anyagqt, a (4) csatornák pedig a hőátadóközeget fogadják be. A hőhozzávezetós, illetve hőelvezetés céljából a nedvesen elszenesítő kemencét két szakaszra osztjuk, melyek közül az 65 egyik, a rajz szerint a baloldali, a beáramló elszenesítendő masszát veszi fel, ahol a hőt vezetjük be, míg a másik a rajz szerint a jobboldali szakasz, a kiáramló elszenesítendő massza számára 70 való, ahol a hőt hőátadóközegnek adjuk át. A be- és kivezető szakasz között esetleg a különböző elszenesítő csatornákkal összekötött (5) gyűjtő kamrát rendezhetjük el, melynek az a rendeltetése, hogy 75 elszenesítendő masszát a teljes elszenese-