99961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzeg víztelenítésére

Megjelent 193Q. évi juiiius hó 2-án. MAGYAR KIRiLYF SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 99961. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tőzeg víztelenítésére. Berlin Dávid Werner mérnök Rasunda és Brinck Jpsua Amandus vasúti üzemigazgató Sölvesborg". A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 3-ika. Svédországi elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 15-ike. A találmány oly eljárás és berendezés, melynek segélyével tőzeget és más víztartalmú növényi anyagot új módon víztele• níthetiink. 5 Az eddigi kísérletek, melyek tüzelőanyagnak nyerstőzegből való előállítására irányultak, a víz gazdaságos leválasztásán liiusultak meg, melyet sajtolás, légszárítás, kemenceszárítás, erjedés stb. útján kí-10 vántak elérni. Azon kísérleteknél, melyek tőzeg nedves elszenesítésére irányultak, szintén nehézségek merültek fel azon nagymennyiségű járulékos víz leválasztása tekintetében s ezek a nehézségek akadályoz-15 iák meg azt, hogy ez az eljárás gazdaságosan hasznosítható legyen. A találmány új utat ad meg, melyen a vizet gazdaságosan, technikailag egyszerű módon távolíthatjuk el és mely abban áll, 20 hogy a tőzeget a víztől rögzítéssel (centrifugálással) különítjük el. A kiindulási tőzeganyag lehet nyers vagy nedvesen elszenesítve koncentrált vagy vízben feliszapolt. A foganatosítás egyik módja abban 25 áll, hogy a nyers tőzeget vízben folyós konzistenciáig iszapoljuk, ezen állapotban nedvesen elszenesítjük, majd pedig a tőzeganyagot a víztől nedves elszenesítés után alkalmas centrifugában röpítés által 30 egészben vagy részben elkülönítjük. Bizonyos esetekben úgy is eljárhatunk, hogy a feliszapoláshoz és nedves elszenesítéshez hozzáadott vizet röpítéssel távolítjuk el, majd a megmaradó víz főmennyiségét szű-35 rősajtóban vagy más alkalmas sajtóban, pl. centrifugális szűrősajtóban való sajtolás útján választjuk le. Ha a víz főmennyiségét röpítéssel vagy röpítéssel és kapcsolatos szűrősajtolással távolítjuk el, még túlsók víz marad vissza ahhoz, hogy a tőzeganya- 40 got jó tüzelőanyagnak lehessen mondani. A megmaradó víz legnagyobb részét szárítókemencében való hevítés vagy elpárologtatás vagy gázokkal való szárítás útján távolítjuk el. A szárítás után kapott tőzeg- 45 termék poralakú és gyakorlati okokból még némi vizet tartalmaz. Ezen por bizonyos célokra közvetlenül ebben az alakban is használható, de a felhasználásra legalkalmasabb alakja a brikettalak. A tő- 50 zeganyagnak a centrifugában való víztelenítésénél a lassankint képződött, kiszárított terméket a centrifugából folytonosan vagy szakaszosan el kell távolítani, hogy minimális víztartalmú terméket kapjunk. 55 Ebből a célból úgy járunk el, hogy a tőzegterméket a röpítő erőnek leginkább kitett helyen szedjük ki, tehát a kerületen, ha, mint jelen esetben, a termék a víznél nehezebb vagy a központon, ha a termék a 60 víznél könnyebb. A vízhez u. i. valamely anyagot hozzáadagolva, a folyadék a tőzegnél nehezebbé válik s ekkor a tőzeget a központ közelében lehet kiszedni. Az imént leírt eljárás foganatosításához 65 való berendezés áll: árkoló gépből, mely közönséges ásógép vagy az ismert hidrotőzegrendszernél alkalmazott fecskendezőberendezés lehet; desintegrátorból vagy a tőzeg keverésére és szétosztására való más 70 készülékből; nedvesen elszenesítő berendezésből az összes hozzávaló részekkel, ha a masszát nedvesen akarjuk elszenesíteni; szeparátorból vagy centrifugából esetleg szűrősajtóval vagy más nyomás révén víz- 75 telenítő berendezéssel kapcsolatban; szá-