99930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás földek locsolására és azokon mindennemű anyagok szétosztására

hajtó közeget vezetjük, mely utóbbi elébe a szétosztandó anyag van ágyazva. A 3. ábra olyan tartályból álló készüléket tüntet tel, melybe a szétosztó cső olyan he-5 lyen torkollik be, ahol a szétosztandó anyag foglal helyei. A 4. ábra U-alakban kiképezett készüléket ábrázol, melynek egyik szárába a nyomó közeget vezetjük, míg másik iszára a ki-10 dobó fúvókával áll kapcsolatban. Az 5. ábra ezen utóbbi készülék különleges kiképzését mutatja, melynél az egyik, a tartályként kiképezett szár, nnely az anyag és a nyomó közeg bevezetésére szolgáló 15 nyílásisial van ellátva, helytálló, míg a má­sik szár forgatható és fúvókaként van ki­képezve. A 6. ábra olyan elrendezést tüntet fel, me­lyet a földbe illesztünk, úgyhogy nyitott 20 vége a talajvíz felszíne alá nyúljék és. így víznek, mint tovaszállító közegnek kü­lön hozzávezetése itt elmaradhat. Hogy a víznek, lehetőleg akadálytalan beömlését te­gyük lehetővé, a készülék beeresztő nyí-25 lása elébe kútszűrő módjára kiképezett be­berendezés van ágyazva. A 7. és 8. ábra olyan készüléknek kél fo­ganat osílási példáját ábrázolja, mely fő­leg" nem-köralakú földterületek beszórá-30 sára alkalmas és erre a célra függélyes irányban kileugelhelő és rögzíthető fúvó­kával van ellátva., melyei a 7. ábra sze­rint, két fogó karalakúan kiképezett be­vezető csődarab tart és mely a 8. ábra 35 szerint, csuklós loldalékdarabhoz van erő­sítve. A célszerűen valamennyi készülék elébe kapcsolt ütköző- (pufféi--) tér csak a 2. ábrán van külön feltüntetve, A 40 9. ábra kerekeken gördíthető, nyomó közeget fejlesztő (k) készüléket felülné­zetben ábrázol, mely szilárd és közvetlen kapcsolatban áll két (v) kidobó berende­zéssel, mely utóbbiak mindegyike az (r) 45 bevezető csőből tápláltatik anyaggal, úgy­hogy az anyagnak az (r) csőben való vezetése közel folytonosan történhetik és mely kél (v) kidobó berendezés, az (s.) cső útján egymással összeköttetésben áll. A 50 10. ábra az új, önműködően dolgozó sza­bályozó berendezéssel ellátott kidobó tar­tályt oldalnézetben mutatja. A 11. ábra- oldalt elrendezett szabályozó berendezéssel ellátott kidobó fúvókát íelül-55 ről nézve ábrázol. A 12. ábra kidobó fúvóka mellső részét mulatja a fúvóka alatt elrendezett szabá­lyozó berendezéssel. A 13. ábra az önműködő kilengető meclia­nismus részleteit felülnézetben tünteti föl. A 60 14. ábra a megszakító szerv felülnézetét ábrázolja. Az anyagot a nem-folytonosan dolgozó (a) kidobó berendezésbe szállító szivattyú a 10. ábrán (b)-vel van jelölve. A szét- 65 osztandó anyag a sizivattyúból a (c) sze­lepen át az (a) tartályba jut és ebben í'el­száll, miközben a tartályban lévő (o) leve­gőt mindjobban komprimálja. A fúvóka, ill. bevezető csatornáján a (p) 70 hengerben ellolhatóan ágyazott (d) du­gattyú foglal helyet (11., 12. ábra), melyre az egyik oldalon, a kidobó berendezés ki­eresztő helye előtt uralkodó nyomás1 , a másik oldalon pedig (g) rúgó nyomása hat. 75 A növekedő nyomás behatása alatt a (d) dugattyú a (g) rúgó felé tolódik és ezt összeszorítja. A (q) dugaltyúrúd meghosz­szabbílásán ellolhatóan megerősített (r) üt­köző, e mozgás közben, a (h) működtető 80 emelő közvetítésével, az (e) megszakító szerv átállítását megindítja. Ezen átállító mozgás befejeződése azután a megszakító szerv (;s) csapforgójával együttműködő (i) súlyemelő befolyása alatt történik. 85 Ezzel kezdetét veszi a kidobási periódus, mely alatt a nyomás csökken. A (dj du-< galtyú tehát, a (g) csavarrúgó behatása alatt, visszalolódik. A (q) dugallyúrúdou lévő második, (r') ütköző ekkor megindítja 90 a megszakító szerv visszafelé mozgását, amikor is e mozgás befejeződése célsze­rűen szintén az (i) súlyemelő befolyása alatt megy végbe,, úgyhogy a hydrodyua­mikai szempontból nem-gazdaiságos, lassú 95 elzáródási folyamatot az (s) csapforgónak rövid és gyors elzáródási mozgása helyette­síti ugyanúgy, mint a megnyitási folya­matot. A kidobási irány önműködő megválloz- 100 tatására (elforgatására) helytálló (1) ki­lincskerék van elrendezve, mellyel a (d) működő rész befolyása alatt álló (k) záró­kilincs áll kapcsolatban (11. ábra). A (d) rész működtetésekor a (k) zárókilincs az 105 (1) kiliiicskerék következő foghézagainak egyikével jön kapcsolatba, míg" annak visszafelé mozgásakor a fúvóka kileng. A kidobási iránynak bizonyos; kiszórási szögön belül való önműködő ide-oda len- 110 gését előidézendő, a találmány értelmében egy második elállító berendezést alkalma­zunk, pl. a 13. ábra szerint. Az (1) kilincskerékben (m) furatok van­nak elrendezve, melyekbe ütköző csapokat 115 illesztünk be. Ezekkel (n) emelő műkö­dik együtt, mely véghelyzeleiben rögzítle-

Next

/
Thumbnails
Contents