99912. lajstromszámú szabadalom • Gőztároló eljárás

Megjelent 193Q. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁ LYI jKBEjlL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99912. SZÁM. —- Ve/2, OSZTÁLY. Gőztároló eljárás. Hermáim Gyula gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi január hó 24-ike. Az ismert, nyomáseséssel működő gőz­tároló berendezéseknek hátránya, hogy a vízben tárolt melegmennyiség segítségé­vel fejlesztett gőz nyomása a kazántelep 5 üzemnyomása alatt marad s ez elvétel fo­lyamán állandóan süllyed, még pedig a tárolóberendezés költségeire való tekintet­ből sokszor igen nagy mértékben. Az is­mert egyennyomású gőztároló berendezé-10 seknek viszont amaz időegység-teljesít­mény növelése, amely a gőznyomás süly­lyedése nélkül nyerhető, a gőz- és tápvíz ílzikai állandói által korlátozott nagyságú, amely nagyságon esetleg feliilmenve, a 15 gőz nyomása a kazántelep víztere által megszabott mértékben, tehát ugyan úgy csökken, mint tárolóberendezés nélkül csökkenne, miért is a vízben tárolt meleg­mennyiség segítségével fejlesztett gőz 20 mennyisége a tárolóberendezés nagyítása által csak időben növelhető, de nem növel­hető az idő egységére vonatkoztatott ter­helés tekintetében. Ez okoknál fogva a gőztárolók csak bi-25 zonyos, a tárolás ismert módjaira kedvező üzemi viszonyok mellett terjedhettek el a gyakorlatban. A jelen találmány célja a gőztárolás alkalmazási területének kiter­jesztése oly esetekben, melyekben nagy 80 nyamássüllyedés nem engedhető meg. A találmány szerint a felhalmozandó melegmennyiséget a kazántelep nyomásá­nál időnként vagy mindvégig magasabb nyomás alatt álló térbe zárt, gőzével érint-35 kezésben álló víztömegbe vezetjük be és ezen víztömeget a kazántelep nyomásá­nak megfelelő forráspont fölé melegítjük, a felmelegítést pedig ezen tértől melegát­adó felületekkel elválasztott térbe — pl. -40 csőrendszerbe — vezetett túlhevített gőz­zel foganatosítjuk. A megfelelő mennyi­ségű és hőmérsékletű túlhevített gőz a tá rolásnak, tehát a kazántelep csökkent igénybevételének idejében általában ren­delkezésre áll. Kiegészítőlég más meleg- 45 forrásokat, pl. a kazánrendszerből elveze­tett füstgázokat is lehet a felmelegítés céljára alkalmazni. A tároló víztömegbe halmozott melegmennyiségnek a gőzfej­lesztésre való felhasználása ezután által á- 50 ban kétféle módon — illetőleg ezek kom­binációjával — történhet: nyomáseséssel és egyennyomású eljárással. A nyomás­eséssel számoló eljárás szerint a kazántelep teljeítményén felül szükségelt gőzmennyi- 55 séget a tároló víztömeg felett helyet fog­laló gőztérből ismert módon vezetjük el, minek folytán ezen tér nyomása csökken és a víztömeg a csökkent nyomásnak meg­felelően mindaddig utána forr, míg hő- 60 mérséklete a csökkent nyomásnak megfe­lelő forr pontra nem kerül; a leírt jelenség — a nyomás folytonos csökkenése közben — a kívánt határig folytatható. Mindad­dig, míg a tárolótér nyomása a kazánte- 65 lep nyomásánál magasabb, a gőzt termé­szetesen nyomáscsökkentő elem — fojtó­szelepen vagy ellennyomású erőgépen — át kell, esetleg túlhevítőn át, a felhaszná­lás helye felé vezetnünk. 70 Az egyennyomású eljárás szerint nem a tároló víztömeg feletti gőzt vezetjük el a felhasználás helye felé, hanem magát a felmelegített vizet vezetjük a megfelelő nyomástcsökkentő elemen át fokozatosan 75 oly mértékben a kazán, illetőleg kazánok gőz- vagy vízterébe, vagy egy külön térbe, mely — esetleg túlhevítőn át — a felhasz­nálás helyével áll összeköttetésben: hogy a beáramló vízmennyiség nyomáscsökke- 80

Next

/
Thumbnails
Contents