99894. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmérő készülék
Megjelent 1930 . évi május hó 352 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99894. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Folyadékmérő készülék. Siemens & Halske A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1928. évi íebruár hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi december hó 24-ike. A találmány oly folyadékmérő készülékre vonatkozik, melynek mérőkamrája kivehető. A tárcsás vízmérők és a gyűrűs dugattyús vízmérők nemcsak mérőkamrájuk alakját, hanem tokjuk alakját illetőleg is különböznek egymástól. Márészről azonban a mérés pontosságát és az alkalmazási lehetőségeket illetőleg egymással sok hasonlatosságuk van. E mérőkészülékek tokjainak különbözősége a gyártást megdrágítja, mert a seria-, illetőleg tömeggyártás mindig csak az egyik mérőkészüléknél mutatkozó szükségletre szorítkozik. Ugyanez áll fenn a számlálóműre és annak betétjére is, mert a két mérőműszer mérővolumenje ugyanazon teljesítmény mellett nem egyenlő. A találmány e hátrányt kiküszöböli és mindkétfajta műszer előállítási költségeit azáltal csökkenti, hogy ugyanaz a mérőműszertok úgy tárcsás mérőkamra, mint gyűrűdugattyús mérőkamra beszerelésére alkalmas formában van kiképezve. A kicserélhető mérőkamrák úgy vannak kiképezve, hogy függetlenül a tárcsa vagy gyűrűdugatyúként kiképezett mérőszervtől a számlálóművet hajtó tengely ugyanazon fordulatszámánál ugyanazon mérőteljesítményt adják. A rajz 1. és 2. ábrái sematikusan mutatnak oly mérőtokot, amelyben egyszer gyűrűdugattyús mérőkamra (1. ábra), másszor tárcsás mérőkamra (2. ábra) van elrendezve. A 3. ábra egy tárcsás mérőkamra belső, golyóalakúan készített részét a bevezetendő mérőszervvel, metszetben, különböző helyzetekben mutatja. A 4, ábra a mérőkamra felülnézetét, a 3. és 5, ábrák a mérőkamra osztófalának nézetét mutatják. (A) a mérőtok, (b) és (c) a tok csőcsonkjai és (d) a mérőműszer betétje. A (d) betét és a tömítő (c) felület között van elrendezve a példakénti esetben háromrészű mérőkamratok, melynek (h) a felső, (i) a 45 középső része és (h) a fenékrésze. A mérőkamra belsejében van elrendezve az (1) mérőszerv, mely az 1. ábra szerinti kivitelnél gyűrűdugattyú alakkal bír, míg a 2. ábra szerinti kivitelnél mint lengő 50 tárcsa van kiképezve. Az (1) mérőszerv forgó mozgását a vele összekötött (m) csap és az (n) tengelyen elrendezett (o) küllőskerék és (p) fogaskerék a (d) betétben lévő,,a rajzban fel nem Tüntetett, 55 számlálóműre viszik át. Míg az 1. ábra szerinti gyűrűdugattyús mérőműszernél a mérőkamra felső (h) része hengeres (g) toldatával a (d) betét üreges hengeralakú (r) részének belsejébe illik, addig a 2. go ábra szerinti tárcsás mérőkészüléknél ezt a teret az (s) persely tölti ki. E kivitelnél egyúttal az (r) üreges hengeralakú rész körül kívül kónikus alakú (t) persely van elrendezve, amely az (m) csap vezetékét 65 képezi. A gyűrűdugattyús mérőkészülék hengerének és a tárcsás mérőkészülék golyójának azonos mérőtérfogata és azonos belső átmérője mellett a tárcsáskanna maga- 70 sabb, mint a gyűrűdugattyús kamra. Az 1. ábra szerinti gyűrűdugattyús mérőkészüléknél ennek megfelelően a (h, i, k) mérőkamra oly magasan van elrendezve, hogy a folyadék az (u) beömlési nyíláson át 75 akadály nélkül léphet be a (k) fenékrészbe és a felső (h) rész (v) kiömlési nyílásán a mérőkamrát ismét elhagyhatja. A 2. ábra szerinti tárcsás mérőkészülék vamivel mélyebben fekvő (h, i, k) mérőkam- 80
