99877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen oldódó folyadékkeverékek szétbontására

Megjelent 1930. évi május hó 290-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99877. SZÁM. — IV/i. (Xl/b.) OSZTÁLY. Eljárás nehezen oldódó folyadékkeverékek szétbontására. Dr. Kárpáti Jenő vegyészmérnök kir. kísérletügyi állomás vezető fővegyész Budapest. A bejelentés napja 1929. évi május hó 27-ike. A 98270. sz. szabadalmi bejelentésben ismertetett eljárás szerint kátrányokat, kátrányolajokat, kőolajokat és egyéb, az alkalmazott oldószerben különböző old-5 hatósággal bíró alkatrészekből álló keverékeket olymódon bontunk szét technikailag értékes frakciókra, hogy a nyersanyagot hevítés következtében előálló túl nyomás alkalmazása mellett vizes oldó-10 szerekkel egészben, esetleg csak részben, oldatba hozzuk és az így előálló oldatból, ill. oldat-emulzió-keverékből a feloldott anyagcsoportokat, az oldószer oldóképességének fokozatos csökkentése által, old-15 hatóságuknak fokozatosan emelkedő sorrendjében leválasztjuk. A fenti eljárás előnye, hogy a nyersanyagot egyetlenegy munkamenetben és egyetlenegy oldószer alkalmazása mel-20 lett tetszőleges számú és összetételű frakciókra bonthatjuk szét, anélkül, hogy az oldószert bárminemű lepárlási vagy egyéb regeneráló folyamatnak kellene alávetni. A 98270. számú szabadalmi leírás rámu-25 tat arra a körülményre, hogy a frakcionáló hatás élessége elsősorban az alkalmazott oldószer higítási fokától függ és a nyert anyagfrakciók annál tisztábbak, minél magasabb higítási fokú az alkal-30 mázott oldószer. Folytatólagos kísérletek során kitűnt, hogy vizes oldószerekben igen nehezen oldódó nyersanyagoknál, mint pl. sok kőolajféleségeknél a magas higítási fokú 35 vizes oldószerek alkalmazása nehézségekbe ütközik, mert jó frakcionáló hatás elérése céljából vagy az, oldószermennyiségek fokozandók vagy pedig az oldás magasabb hőmérsékletek és nyomások mellett eszközlendő. 40 A kísérletek azt eredményezték, hogy ily esetekben kedvező műszaki és gazdasági hatás érhető el, ha akár a feldolgozandó nyersanyagot, akár pedig magát az oldószert olyan anyagokkal keverjük, me- 45 lyek az eredetileg nehezen oldódó nyersanyagoknak magas higítási fokú vizes oldószerekben való oldhatóságát elősegítik. Ilyen oldásátvivő hatást gyakorolnak pl. a magasabb alkoholok, pl. a propil-, 50 butil-, amil- stb. alkohol; egyes éterek, mint pl. az ecetéter; ketonok, mint pl. az aceton fenolok, mint pl. a kresolok, fenoléterek, mint pl. a butilkresol; egyes szénhidrogének, mint pl. a benzol, a nafta,lin, 55 stb., továbbá ezeknek az anyagoknak a keverékei, ezekenfelül egyes alanykeverékek, mint pl. a különféle kátrányok kreosot-frakciói, vagy pl. a kőszénkátrányok alacsonyforrpontú párlatai stb. 60 Ehhez a felsoroláshoz nyomatékkal megjegyzendő, hogy a példaképpeni felsorolás távolról sem meríti ki ama anyagféleségeket, amelyek önmagukban, vagy keverékekben, a jelzett körülmények kö 65 zött oldásátvivőkként használhatók fel. Kitűnt továbbá, hogy a fenti anyagok, már 2—3%-nyi mennyiségben alkalmazva, jelentékeny oldásátvivő-hatást gyakorolnak, úgyhogy lehetővé válik oly higítási 70 fokú vizes oldószer alkalmazása, amely biztosítja a megfelelő élességű frakcionáló hatást. Hogy az alkalmazott oldószernek lepárlás útján való regenerálása oldásátvivők 75 alkalmazásakor el legyen kerülhető, fő-