99842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés porózus szerkezeti anyagoknak, főleg fából való tömör munkadaraboknak vízmentes enyvezésére

Megjelent 1930. évi május lió 15-én. ** MAGYAR KIRÁLYI j|HSj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99842. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés porózus szerkezeti anyagoknak, főleg fából való tömör munkadaraboknak vízmentes enyvezésére. Thonet Josef gyáros Wien. A bejelentés napja 1928. évi november hó 2-ika. Porózus szerkezeti anyagoknak, főleg tömör fának (élfának, deszkának, pallónak stb.) az eddigelé szokásos eny vfajtákkal való enyvezése többrendbeli hátránnyal jár, 5 mely hátrányok az enyv fizikai és kémiai tulajdonságainak folyományai. A legfontosabb hátrány az enyvnek vízben való nagyobb vagy kisebb mérvű oldhatóságában rejlik, melynek hatására az enyvezett 10 ereszték nedves levegőn vagy víz alatt előbb-utóbb feltétlenül felenged. A víz vagy vízgőz hatása alatt az enyvezett faárú, bútor (hajlított bútor), különösen nedves levegőn, tengeri szállításnál 15 szenved; hasonlóképpen a klozetdeszkák, az ipari célokra szolgáló fák, különösen, ha egészben vagy részben víz alá merül,nek, pl. festőhengerek stb. A találmány feltétlen vízálló enyvezés 20 előállítására vonatkozik, mely az eddigi enyvezéseket lényegesen felülmúlja. Az új eljárás szerint enyvezett fák állandóan forró víz alatt is tarthatók anélkül, hogy az enyvezés felengedne. Áz enyvezés me-25 chanikailag is igen szilárd és így a vízállóságból és a mechanikai kötési szilárdságból további előny adódik ki, még" pedig az, hogy biztosító szerveket, pl. csavarokat, peckeket takarítunk meg. 30 A jelen találmány szerint a farcszek, pl. bútorrészek, deszkák, pallók stb.-ek enyvezése «műgyanták» elnevezés alatt (a fogalom legtágabb értelemben véve) ismert termékekkel történik. Az új eljárás sze-35 rinti enyvezéshez phenolokból és formaldehydből álló, bakelit, resinit és más elnevezések alatt ismeretes, azonkívül, sok más anyagból, pl. karbamidból és formaidehydből előállított kondenzációs termékek szolgálnak. Az eljáráshoz használt, az ú. n. 40 A-alakú, folyékony műgyanta a műgyantagyártásnak közbenső terméke, mely mint ilyen eddigelé nem talált alkalmazást. Ezt a terméket bizonyos viszkozitásig befőzzük, majd felrakás előtt vízfürdőben kissé fel- 45 hevítjük, miáltal ismét hígfolyós lesz. Az enyvezett darabokat ezután sajtoljuk és addig tesszük ki 70—160° C hőmérsékletnek, amíg az enyv megkeményedik. Az «A-alakú» műgyanta, minden más enyvvel 50 szemben, sem vizet, sem pedig nxás oldószert nem tartalmaz, hanem felhevítés folytán a merev «C-alakba» megy át, amely nagy keménységével és vízben, borszeszben és savakban való oldhatatlanságával 55 tűnik ki és ezért abszolút vízálló enyvezést szolgál. Annak megakadályozására, hogy az illesztési felületek, zsugorodás folytán, hevítés közben érintkezésüket elveszítsék, a 60 munkadarabot enyvezés előtt szárítjuk, azaz 80—110° C hőmérsékletnek tesszük ki. Nagyfelületű vagy általában nagyobb méretű fákat a találmány szerint, a zsu|gorodás elkerülésére, rendesen a lekötési 65 folyamat (hevítés) alatt engedékeny nyomás (pl. rúgónyomás) alatt tartjuk. Az alábbiakban a találmánynak néhány megoldási alakját ismertetjük. Az I. példa az eljárás megvalósítására alkalmas, ugyan- 70 csak új berendezések közül klozetüléseknek tömör fából való előállítását ismerteti. A II. példa klozetüléseknek enyvezett deszkákból, való előállítására vonatkozik. A III. példában hajlított bútornak és bútorrészek- 75 nek előállítását tárgyalja. A IV. példa ál-