99824. lajstromszámú szabadalom • Közvetve fűtött izzókatóda kisütőcsövekhez, kiváltképen elektroncsövekhez és eljárás előállítására
Megjelent 193Q . évi má jvi s hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99824, SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Közvetve fűtött izzókatóda kisütó'csövefehez, kiváltképen elektroncsövekhez és eljárás előállítására. Dr. Loewe Zsigmond mérnök Berlin-StegUtz. A bejelentés napja 1929. évi március hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 16-ika. Különböző izzókatódák váltak ismeretessé, amelyek fűtése közvetve — melegsugárzás vagy melegvezetés által — történik. Melegsugárzással fűtött katódáknál 5 az emissziós katódára sugárzott hőenergia csak egy töredéke a katóda közvetlen fűtésénél felhasznált energiának. Ha a melegátvitelt vezetés útján eszközöljük, úgy általában igen bonyolult elrendezésekhez ju-10 tunk, ha el akarjuk kerülni annak a kockázatát — amellyel pl. váltakozó árammal való fűtés esetében számolnunk kell — hogy a közvetve fűtött emissziós katóda a hőmérsékleti ingadozások következtében 15 zavaró mellékhangoknak válik okozójává. A jelen találmány a közvetve fűtött katódák kifejlesztésénél fellépő különböző feladatokat különösen egyszerű módon oldja meg. Különböző vizsgálatok eredményei azt 20 mutatják, hogy egy egyszerű és jól működő közvetve fűtött katóda több feltételnek kell, hogy megfeleljen. A tulajdonképpeni fűtőszálnak nemes fémből vagy oly más fémből valónak kell lennie, amely 25 az előforduló üzemi viszonyok között nem alkot vegyületeket. A fűtőszálon egy szigetelőrétegnek kell feküdni, amelyre a tulajdonképpeni emittáló réteg felrakható; az emissziós rétegnek emellett egy aequipo-30 tenciálfelületnek kell lennie, vagyis kell, hogy rajta a potenciál mindenütt ugyanazzal az értékkel bírjon. Ilyen közbenső szigetelőréteggel bíró aequipotenciálkatóda egyszerű módon állítható elő; az eljárás 35 terméke egy nagy hőkapacitású test, amely váltakozó árammal való fűtésnél nem megy át zavaró hőmérsékleti ingadozásokon. A tulajdonképpeni fűtőszál vagy lélekszál az ilyen katódánál célszerűen wolframból, tantalból, platinából vagy platiniri- 40 diumból való drótból készül, amelynek fűtése egyenárammal vagy váltakozó árammal történhetik. Ezen a magon egy szigetelőréteget állítunk elő. Az ismeretessé vált közvetett fűtésű katódáknál a szigetelő- 45 réteg valamely kerámiai anyagból, mint szteatitból, vagy magnézia-szteatitból áll. Az ily módon kikészített drótot magában véve ismeretes eljárással valamely nagyemissziójú anyaggal, mint alumíniummal, 50 kalciummal, magnéziummal vagy báriummal, sztronciummal vagy ezek keverékével vonjuk be. Javaslatba került továbbá a fűtőelemnek valamely szigetelő oxiddal, mint pl. mag- 55 néziumoxiddal való körülvétele. Míg ezeknél a katódáknál a kész oxidot rakjuk fel a fűtőszálra, addig a találmány értelmében magán a fűtőszálon eszközöljük az oxidációt. E célból a fűtőszálat valamely 60 oxigéntartalmú atmoszférában izzítjuk vagy pedig más alkalmas kémiai kezelésnek vetjük alá. A találmány lényege a következőkben néhány foganatosítási példa kapcsán van 65 ismertetve. A csatolt rajzon (1) a közvetlenül fűtött izzószál, amelyeit a (2) szigetelőréteg vesz körül; ezen a szigetelőrétegen foglal helyet a tulajdonképpeni (3) katódaanyag. A találmány értelmében a 70 szigetelő oxidréteget csak a nagyon kis, az atomok nagyságrendjével egyező vastagsággal képezzük ki. Ilyen fémes oxidrétegnek egyrészt nagy az ellenállása, más-
