99823. lajstromszámú szabadalom • Lapátgyűrű radiális gőz- vagy gázturbinákhoz, valamint eljárás annak előállítására
— 2 — solja, mely eléggé nagy arra, hogy a lapátvégek és a horony-falak közötti súrlódást legyőzhesse. Hogy a súrlódást, azaz a lapátvégek és a horony-falak közötti 5 nyomást fokozzuk, evégből a végrészeket, miután azokat a hornyokba bevezettük, zömökölő vagy leszegecselő műveletnek kell alávetnünk, úgyhogy azok a hornyokat egészen vagy majdnem egészen ki-10 töltik cs így szilárdan szoríttatnak a hornyok falaihoz. E zömökölésnek oly nagy nyomás alatt kell történnie, hogy túllépjük azon anyag folyási határát, amelyből a lapátvégek készültek. E?zel 15 azt az előnyt érjük el, hogy ha a (15) foglalógyűrűk a turbina forgása közben a centrifugális erő hatása alatt nyúlást szenvednek és ennek következtében a hornyok kissé megnagyobbodnak, akkor a 20 lapátvégek az anyag kiterjedése folytán szintén megnagyobbodnak és még mindig a horony falai felé irányuló nyomás alatt állván, a hornyokat kitöltik. A megerősítésnek oly további biztosí-25 tása céljából, hogy a lapátvégeket a foglalógyűr ükről a hornyok hosszirányában való mozgás révén se lehessen leválasztani, a foglalógyűrűket a 2. és 3. ábrán látható módon ferdén lemetszett (19) szé-30 lekkel láthatjuk el, amelyekre a lapátok egyik, (18) végét a zömökölő vagy leszegecselő művelet közben rálapoljuk vagy átlapoljuk. A 2. ábra felső részén a foglalógyűrű ferdén lemetszett széle és a 35 lapát vége az átlapolás foganatosítása előtti helyzetben látható, míg az ábra alsó része a végrehajtott átlapolási és ezzel a lapát rögzítését szemlélteti. A 6. ábra szerinti megoldási alaknál a 40 (15) foglalógyűrűk (14) hornyai ferdeirányúak, ami akkor célszerű, ha a lapátok beömlési és kiömlési szögei oly lapátalakot eredményeznek, hogy anyagmegtakarítást érhetünk el azáltal, hogy a 45 lapátoknak feeskeí'arkalakúan vagy más módon kiképezett végeit a radiális lapátirányba helyezhetjük. A 7. ábra ol5T megoldási alakot mutat, melynél a (14) hornyok ékalakiiak, mely 50 esetben a (10) lapátoknak a (15) foglalógyűrűkön való biztosabb rögzítésével számolhatunk, még akkor is, ha a lapátvégeket nem vetjük alá zömökölésnek vagy leszegecselésnek, vagy nem késztetjük 55 azokat arra, hogy a foglalógyűrűket a 2. ábra kapcsán leírt módon átlapolják. A 8. ábrából látható, hogy miként lehet a (14) hornyokat i\gy ékalakúan, mint ferde irányban is kiképezni. A 9. ábra oly lapátrendszer egyik gyű- 60 rűfoglalatának metszete, melynél a gőznek a lapátgyűrűn való átáramlása alatt fokozott expanziólehetősége van, még pedig ama körülmény folytán, hogy a lapátgyűrű gőzbebocsátó nyílása nagyobb, 65 mint a kibocsátó nyílása. Ennélfogva a (10) lapátok (13) végei az áramlás irányában egymáshoz képest divergálnak. Ehhez képest anyagmegtakarítás céljából és avégből, hogy az egész lapátgyűrűt 70 axiális irányban rövidebbé tegyük, a foglalógyűrűket a lapátok felé irányuló széleiken oly felületekkel látjuk el, melyek a fentiektől elérően egymással nem párhuzamosak, hanem kifelé divergálnak. Ily 75 foglalógyűrűkkel ellátott lapátgyűrű csak oly módon állítható elő, hogy az összes lapátokat egymással egyidejűleg vezetjük be a kétfoglalógyűrű hornyaiba, mely két gyűrűt az előállítás közben egymás felé 80 kell mozgatnunk, vagy azokat egymástól távolítanunk kell. Ennek folytán az ily lapátgyűrű előállítása legcélszerűbben akként történik, hogy a lapátgyűrűket, külön-külön, végeiknél fogva, csupán az 85 egyik, pl. a (21) turbinatárcsával (22) mozgékony kapcsolat révén összeköttetésben álló (16) foglalógyűrűben lévő különálló hornyokba vezetjük be és ettől eltérő módon egyesítjük a másik, (15) foglalógyű- 90 rűvel, melynek hornyai nagyobbak, mint a lapátvégek összekötő végrészei, úgyhogy az utóbbiak azáltal vezethetők be a hornyokba, hogy a lapátokat hosszirányukban vezetjük, amint azt az alábbiakban 95 közelebbről ismertetjük. A 10. ábra oly (15) foglalógyűrűt mutat, melynek (14) hornyai nagyobbak, mint a (10) lapát (13) végrésze. Az egyik oldalon a (13) lapátvég és a horonyfalak között 10c megmaradó térbe (30) éket helyezünk be, mely a (13) lapátvéggel együtt tölti ki a (14) hornyot és a lapátvégnek pl. fecskefarka,lakú részletét képezi. A 11. ábra ezen kiképzést felülnézetben io£ szemlélteti. A (10) lapát a (14) horonyba behelyezve látható, mely hornyot részben a (13) lapátvég és részben a (30) ék tölti ki. A 12. ábrából látható, hogy miként he- ne iyezzük bt. alulról a (30) éket a horonyban levő térbe, mimellett a lapát vége is ékszerű alakban vannak kiképezve. A 13. ábra ékalakúan kiképezett (14) hornyokkal ellátott (15) foglalógyűrűt nf mutat, mely esetben a (30) ék végig azonos vastagságit lehet arra, hogy (13) lapátvéggel közreműködve a lapátot rögzítse.
