99822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges rostos anyag nyújthatóságának és rugalmasságának fokozására
Megjelent 193Q . évi má jvi s hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99823. SZÁM. — XIVa/1 OSZTÁLY. Eljárás mesterséges rostos anyag nyújthatóságának és rugalmasságának fokozására. J)r. Lilienfeld Leon vegyész Wien. A bejelentés napja 1928. évi november hó 20-ika. Angolországi elsőbbsége 1927. évi november hó 21-ike. A találmány mesterséges rostok kezelésére szolgáló eljárásra vonatkozik és azon alapszik, hogy a mesterséges rostok nyújthatósága és rugalmassága teteme-5 sen növelhető, ha azokat alkali oldattal és széndisulíiddal (CS2 ) kezeljük. A találmány, mely a mesterséges rostoknak ezen reagensekkel való kezelésében áll, mesterséges rostokra, főleg oly ) műselyemre, mely cellulózából vagy cellulozahydratból áll, vagy ezeket tartalmazza, — pl. viscosa-selyemre, rézoxydammoniak-selyemre és nitrát-selyemre — alkalmazható. „Viscosa-selyem" alatt i alább mindazon és valamennyi oly selymet (vagy rostot, fonalat, szálat stb.) értek, mely viscosából az ismeretes kicsapó szerek) bármelyikének alkalmazásával készül. A találmány tárgyát képező eljá) rás különös műsziaki fontossággal bír nagy szilárdságuk által kitűnő mesterséges rostokra, pl. oly mesterséges rostokra való alkalmazásában, melyeket viscosának erős ásványi savból, különösen erős 5 kénsavból álló, vagy azt tartalmazó fonófürdőben való fonása által állítunk elő — amint az pl. a 93.497 számú szabadalmamban le van írva. Erős ásványi sav alatt, vagy erős kén) sav alatt oly ásványi sav értendő, melynek ásványi sav, — pl. kénsav, — tartalma legalább 50% H2 SC4 -t tartalmazó kénsav kénsavtartalmának felel meg. A mesterséges rostot alkali oldíattal és » széndisulíiddal egyidejűleg, vagy ezen reagensekkel külön-külön, bármily sorrendben, kezelhetjük. Azaz a rostot először alkalioldattal és azután széndisulíiddal vagy először széndisulíiddal és azután alkalioldattal vagy széndisulfid és 40 alkalioldat keverékével kezelhetjük; e keverék sziéndisulfidnak alkali oldatban való emuisiója lehet. Fontos, hogy az alkalioldattal és széndisulíiddal való kezelés olyan legyen, 45 hogy a mesterséges rostok ne , legyenek xianthogensavas sók képződésének túl nagy, azaz oly mértékben alávetve, hogy azok a kezelés közben túl nagy mértékben feloldódnak vagy felduzzadnak vagy 50 felbomlanak. Túl intenzív kezelés elkerülése céljából, a széndisulfidnak alkali jelenlétében való hatásának időtartamát alkalmasan kell megválasztani; ezen időtartam ne legyen túl hosszú vagy pedig 55 az alkali oldat ne legyen igen erős. Azon veszély, hogy a mesterséges rostok feloldódnak vagy túlságosan megduzzadnak, igen csekély, ha a rostot először széndisulfiddal telítjük és csak azután kezel- 60 jük azt valamely alkaloidoldattal vagy pedig ha a rostot széndisulfid és alkalioldat keverékével, pl. emuisiójával kezeljük. Gélszerű a kezelést olymódon végezni, 65 hogy a rostok ne, vagy pedig csak mérsékelt húzásnak legyenek alávetve; ha azonban a kezelés bármely szakában nagyobb mértékű húzás alkalmaztatik, akkor kívánatos, hogy a húzást még egy 70 oly pillanatban megszüntessük vagy csökkentsük, amikor a rost rákövetkező öszszemenése még lehetségesnek látszik — előnyösen, mielőtt a rost az alkalioldatot elhagyja. 75 A mesterséges rostokat a kezelésnek, a találmány értelmében, alávethetjük, amíg azok szárazok, vagy nedvesek; ilymódou
